Pesti Srácok

Horváth László: A gyöngyöspatai kártérítés január közepén végrehajtható

Horváth László: A gyöngyöspatai kártérítés január közepén végrehajtható

Egyértelmű helyzetet teremtett a Kúria végzése a gyöngyöspatai perben, amikor elutasította a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését, így január 17-étől végrehajtható a százmillió forintos kártérítés – írta közösségi oldalán Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kedden.

Az ügy előzménye, hogy a Horváth László szombati sajtótájékoztatóján a "Soros-hálózat" pénzszerző akciójának nevezte a gyöngyöspatai iskola szegregációs ügyét, amelyben a Kúria döntése értelmében a fenntartóknak mintegy 100 millió forintot kell kifizetni az érintett családoknak.

– mondta. A politikus úgy fogalmazott: "a bírósági ítélet jogszerűsége nem vitatható ugyan, ám sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó és zöld utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának".

PestiSracok facebook image

– mondta. Közölte: a bíróság határozatát végre kell hajtani, mert a felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt a Kúria indoklás nélkül elutasította. Január 17-ig folyósítani kell azt a százmillió forintot, amelyet a bíróság kárpótlásul ítélt meg a szegregációs ügyben érintett 62 cigány tanuló családjának. A képviselő jelezte, hogy a helyzet megoldása érdekében a kormány segítségét kérte.

A Kúria erre reagálva hétfő este tudatta: még nem döntött a kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben. Felidézték: a Kúria 2015. március 25-én hozott ítéletével fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy Gyöngyöspatán "sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult". Abban az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést. A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett, a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő perben. A táblabíróság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg. Ebben az ügyben tehát közvetlenül az érintett diákok érvényesítettek kártérítési igényeket. A Kúria közölte azt is, hogy a tábla jogerős ítélete ellen még tavaly felülvizsgálati kérelem érkezett, de az ügy még folyamatban van, a felülvizsgálati eljárásban tárgyalást még nem tűztek ki. A Kúria azt is tudatta, hogy a jogerős ítélet végrehajtását nem függesztette fel, az erre irányuló kérelmet december 16-án elutasította.

Horváth László kedden a közösségi oldalán azt írta: azzal, hogy a Kúria elutasította a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését, január 17-étől végrehajtható a százmillió forintos kártérítés. A politikus közzétette a Kúriának a felfüggesztés elutasításáról szóló végzését is.

– szögezte le Horváth László. Hozzátette: a Kúria majd napirendjére tűzi a felülvizsgálat tárgyalását, de ettől függetlenül január 17-étől százmillió forint fizetési kötelezettsége van Gyöngyöspata önkormányzatának és a tankerületnek.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?