Német zsidó vezető: Egyre több németországi zsidó foglalkozik a kivándorlás gondolatával
Egyre többen fontolgatják a kivándorlást a németországi zsidó közösségben a társadalmi légkör változása miatt – mondta Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke egy vasárnapi lapinterjúban.
A németországi zsidók ugyan nem állnak indulásra készen, összepakolt kofferekkel, de azért most megnézzük, hogy hova is tettük ezeket a koffereket, mert szükség lehet rájuk
– fogalmazott Josef Schuster a Der Tagesspiegel című berlini lapban a holokauszt áldozatainak közelgő nemzetközi emléknapja alkalmából megjelent interjúban. Kiemelte: sok zsidó családban teszik fel a kérdést, hogy "lehet-e még élni Németországban". Kifejtette, hogy maradásra bíztat, így erre a kérdésre azzal a kérdéssel válaszol, hogy van-e vajon olyan európai ország, amelyben jobb lenne a zsidóknak, és hozzáteszi, hogy az Egyesült Államokban is érnek támadások zsidó intézményeket, és Izraelben sem lehet kiküszöbölni a terrortámadások veszélyét.
Az viszont biztos, hogy a társadalmi légkör változóban van. Így például a zsidó kifejezés tizenöt éve még nem volt "szitokszó az iskolaudvarokon", és tíz éve "egyszerűbb volt öntudatosan zsidó életet élni Németországban, mint ma". Tíz éve rendszerint senkit sem zavart, ha valaki kipát visel az utcán, most viszont vannak, akik megengedhetőnek tartják az ilyen emberek szidalmazását és sértegetését
– mondta a ZdJ elnöke. Ezzel összefüggésben élésen bírálta az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt tevékenységét, amely szavai szerint a "gátlások levetkőzése" felé tereli a lakosságot. Mint mondta, a demokratikus pártoknak "nagyon világosan el kell határolódniuk az AfD-től". Josef Schuster egy másik vasárnapi nyilatkozatában – amelyet a ZdJ honlapján ismertettek – kiemelte, hogy Németország a múltjából fakadóan különleges felelősséget visel az emberi méltóság tisztelete, a toleráns társadalom és Izrael államiságának fenntartása iránt.
Évtizedekig társadalmi közmegegyezés volt Németországban arról, hogy a holokauszt emlékezetének megőrzése a legfőbb állami érdekek közé tartozik, de ez a közmegegyezés egyre inkább "töredezik", ami a demokratikus berendezkedés egészét veszélyezteti. Ezért az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján minden erőt össze kell fogni, hogy a holokauszt tanulságait ismét meggyökereztessük a fejekben
– húzta alá.
A hallei zsinagóga ellen októberben intézett szélsőjobboldali, antiszemita indíttatású merényletkísérlet és a holokauszt emléknapjának közeledte révén a német nyilvánosságban többször kerül elő az országot jellemző antiszemitizmus mértékének kérdése. Az egyik fő álláspont szerint egyre több az antiszemita Németországban. A másik fő véleményáramlat szerint nem antiszemitákból, hanem antiszemita megnyilvánulásokból és bűncselekményekből van több. Ez utóbbi véleményt képviseli a ZdJ elnöke, és például Avi Primor, Izrael korábbi berlini nagykövete is, aki a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak a napokban azt mondta, hogy a németek túlnyomó többsége nem antiszemita, de mindig is voltak antiszemiták, akik korábban hallgattak, most viszont ismét felbátorodtak és terjesztik a nézeteiket.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi, 2018-as kimutatása szerint egy év alatt 1799 antiszemita indíttatású bűncselekmény történt az országban – köztük 69 erőszakos bűncselekmény –, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A BKA adatai szerint az elkövetők csaknem 90 százaléka szélsőjobboldali beállítottságú. Az esetek száma valószínűleg tavaly is nőtt. Berlinben például naponta átlagosan két antiszemita incidens történt 2019 első hat hónapjában – írta Heiko Maas külügyminiszter a holokauszt-emléknap alkalmából a Der Spiegel című hírmagazin hírportálján vasárnap közölt vendégkommentárjában, amely szerint mindennek hatására "nem meglepő, hogy csaknem minden második németországi zsidó foglalkozott már a kivándorlás gondolatával".
Forrás: MTI; Fotó: EPA/Hayoung Jeon
