Összecsapott a lengyel kormány és a Velencei Bizottság
A Velencei Bizottság a bíróságokról szóló lengyel törvénymódosítások elvetését javasolja, a lengyel igazságügyi miniszter cserébe komolytalannak nevezte a Velencei Bizottság állásfoglalását.
A lengyel szenátusban minap vitára bocsátott, a bíróságokról szóló törvénymódosítások elutasítását javasolta csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a 47 országot tömörítő Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság – közölte a lengyel média. Az ellenzéki többségű felsőház honlapján is olvasható, Tomasz Grodzki szenátusi elnök kérésére készített, sürgősségi eljárásban kiadott, nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint egyes tervezett törvénymódosításokat a lengyel igazságügyi rendszer „további gyengítésének lehet tekinteni”.
Az alsóházban (szejm) – ahol a kormánypárt van többségben – tavaly decemberben megszavazott tervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé a politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák esetében. E módosítások helyett „más megoldásokat kell találni” – javasolta a Velencei Bizottság. Az új előírások korlátozhatják a bírák szólásszabadságát és gyülekezési jogukat – áll a jelentésben. A lengyel bírák „lehetetlen helyzetben találják magukat”, mert többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága és az uniós jog szellemében hozott döntések miatt fenyegethetik őket fegyelmi eljárások. Lehetetlenné válhat, hogy a lengyelországi bíróságok megvizsgálják más lengyel bíróságok függetlenségét és elfogulatlanságát – olvasható a dokumentumban. Az ilyen vizsgálat szükségességét a bizottság azzal indokolta, hogy a régi (az előző kormányok idején kinevezett bírákból álló) és az új bíróságok között jogi szakadás áll fenn, amely helyzetet a bizottság szakértői szerint gyorsan orvosolni kell.
A jelentés megemlíti az új bírák jelöltségét az államfői kinevezés előtt véleményező országos igazságügyi tanács messzemenő átpolitizálását is, mégpedig amiatt, hogy a tanács egy részét képező bírákat a korábbi igazságügyi reform nyomán a parlament – nem pedig bírói szervezetek – választja meg. A dokumentum kifogásolja továbbá a lengyel igazságügyi miniszter növekvő befolyását a (bírákkal szembeni) fegyelmi eljárásokban. A sürgősségi eljárásban kiadott véleményt a Velencei Bizottság plenáris ülésén, március végén kell még jóváhagyni.
Paródia
A lengyel igazságügyi miniszter válaszában komolytalannak a valódi jelentés paródiájának nevezte a Velencei Bizottság állásfoglalását. A politikus szerint a dokumentum nem tekinthető hivatalosnak.
Az állásfoglalás „egy nemzetközi testület által kiadott vélemény paródiájának” tűnik, visszhangoznak benne az úgynevezett régi EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek korábbi, „felsőbbrendűségi érzetről” tanúskodó kijelentései
– jelentette ki Zbigniew Ziobro az ellenzéki többségű lengyel felsőház elnökének kérésére sürgősségi eljárásban készített, nem kötelező érvényű bizottsági iratról. A varsói kormány már múlt héten jelezte: az állásfoglalást nem tekinti majd hivatalosnak. Az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság által kifogásolt tervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé a politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák esetében.
A lengyel kormánypárti szenátorok botrányosnak tartják a Velencei Bizottság jelentését
Botrányosnak tartják a Velencei Bizottságnak a lengyel bíróságokról szóló törvénymódosítások elutasítását javasló, csütörtökön közzétett jelentését a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szenátorai. A sürgősségi eljárásban készített, nem kötelező érvényű dokumentumot Michal Sewerynski, a PiS szenátora meghökkentőnek, sőt, botrányosnak nevezte. A jelentés szerinte igazából azt szorgalmazza, hogy Varsó mondjon le az összes eddigi (igazságügyi) reformról. A PiS egy másik szenátora, Marek Pek szerint a bizottság cselekvőképtelenné teszi a szuverén lengyel parlamentet az olyan reformok terén, amelyek tartalma a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozik. Botrányosnak minősítette Pek a jelentésben a lengyel országos igazságügyi tanácsról (KRS) kifejtett véleményt is, mert ez kétségbe vonja a lengyel alkotmánybíróság korábbi ítéletét. A Velencei Bizottság a KRS messzemenő átpolitizálását kifogásolta amiatt, hogy a tanács egy részét képező bírákat a lengyel igazságügyi reform nyomán már a parlament választja meg, nem pedig bírói szervezetek, mint korábban.
Botrányos továbbá az egész bizottsági vélemény kategorikus hangneme, amely egyenesen konkrét lépéseket is tanácsol
– jelentette ki Pek, hozzátéve: a dokumentum nem is vélemény, ez igazából egy utasítás. Pek bírálta azt is, hogy a dokumentum nem vette figyelembe azokat az érveket, amelyeket a PiS szenátorai fogalmaztak meg múlt héten, találkozva a Varsóban tájékozódó bizottsági küldöttséggel. Az ellenzéki többségű felsőház elnöke, Tomasz Grodzki azonban – akinek kérésére a Velencei Bizottság a véleményt készítette – reményének adott hangot, hogy a bizottsági állásfoglalás lehetővé teszi, hogy objektív döntést hozzanak a bíróságokról szóló törvénymódosításokról.
A lengyel kormány politikusai korábban már előrebocsátották: mivel a Velencei Bizottság küldöttségét nem a lengyel állam külföldi képviseletére alkotmányosan meghatalmazott szerv (az államfő, a kormány) hívta meg, a múlt heti látogatást és az ennek nyomán készülő bizottsági véleményt nem tekintik hivatalosnak. A kormánypárti többségű alsóházban (szejm) tavaly decemberben megszavazott törvénytervezet fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé a politikai tevékenységet folytató, illetve kollégáik legitimitását megkérdőjelező bírák esetében. Amennyiben a módosításokat a szenátus a legkésőbb pénteken esedékes szavazásban elveti, az alsóház egyszerű többséggel újból megszavazhatja őket.
Forrás: MTI
