Pesti Srácok

Újabb pártszakadást hozhat a Jobbik elnökválasztása

Újabb pártszakadást hozhat a Jobbik elnökválasztása

Belharcokkal teli elnökválasztás előtt áll a Jobbik; úgy tűnik, többen ellenzik Jakab Péter pártvezetővé választását, mondván, az egyenes út a balliberális pártokkal való teljes összeboruláshoz. Igaz, Jakab látszólag enyhített korábbi, alapszabály-ellenes feltételein, ugyanakkor már elnökké választása előtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, a Jobbik egyik alelnökét, ha újraindulna. Az is a párton belüli ellentétet erősíti, hogy Szabó Gábor 16 év után távozott pártigazgatói posztjáról – írja a Magyar Nemzet.

Pártelnököt választ a Jobbik a hét végén. A legnagyobb esélyes Jakab Péter, a párt jelenlegi frakcióvezetője, akinek ráadásul csak egyetlen kihívója van: Lokody Levente, a Jobbik határon túli, marosvásárhelyi tagja. Ismert: Jakab Péter egyszer már bejelentkezett az elnöki posztra, ám feltételeit az országos választmány nem fogadta el. A frakcióvezető lépése nemcsak antidemokratikus, de alapszabály-ellenes is volt, Jakab ugyanis egyfelől két év helyett két és fél évre vállalta volna a párt vezetését, másrészt előre megnevezte azokat az alelnököket, akikkel hajlandó lett volna együtt dolgozni. Mindez azt jelentette volna, hogy a tisztújításon gyakorlatilag előre megnevezett alelnökjelöltekre adták volna voksukat a választmányi tagok. Miután Jakab nem kapott szabad utat, visszalépett az elnökjelöltségtől, a tisztújítást pedig elhalasztották, annak dacára, hogy akkor még Lokody Leventén kívül Varga-Damm Andrea, a párt országgyűlési képviselője is jelöltette magát erre a posztra – írja a lap.

Jakab azonban nem fordított hátat az ambícióinak; feltételein némiképp módosítva ismét nekiveselkedik a tisztújító kongresszusnak. Feltehe­tően kompromisszumot kötött, ugyanis megkapta az áhított két és fél év elnökségi ciklust, azaz megválasztása esetén a 2022-es országgyűlési választásig tart mandátuma. Cserébe lemondott az alelnöki csapat előzetes megnevezéséről, bár közösségi oldalán egy kép megosztásával mégis megmutatta, kik lennének ideális vezetők számára. A szereplők tulajdonképpen ugyanazok, mint az első felvonásban. Másfél évtized után – látszólag váratlanul – lemondott pártigazgatói tisztségéről Szabó Gábor, aki a Jobbik kezdete óta felügyelte a pártot és annak kasszáját. Hogy „döntésének” van-e köze Jakab ambícióihoz, azt egyelőre csak találgatni lehet, az azonban beszédes, hogy Szabó többedmagával egyáltalán nem támogatta Jakab előretörését a Jobbikban, mondván, nem akarják, hogy Jakab privatizálja a pártot.

Ráadásul nem a volt pártigazgató az egyetlen, aki meghátrált. Az Origo.hu arról írt, hogy Jakab vétót helyezett kilátásba Bana Tiborral szemben, ha újraindul az alelnöki tisztségét. Emlékezetes: legutóbb Vona Gábor tett ilyet 2016-ban, amikor több alelnökének újraválasztását vétózta meg, mint pártelnök. Vona ugyanis mérsékeltebb irányba akarta kormányozni pártját, amihez a radikális Novák Elődöt, Szávay Istvánt és Apáti Istvánt el kellett távolítani. A döntés akkor nem járt szakadással, de komoly felháborodást keltett a pártban. Most ugyanez a forgatókönyv, leszámítva, hogy Jakab már azelőtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, hogy elnökké választanák. Bana mindenesetre visszatáncolt, és közösségi oldalán jelezte: mégsem indul a vezető pozícióért.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)