Újabb pártszakadást hozhat a Jobbik elnökválasztása
Belharcokkal teli elnökválasztás előtt áll a Jobbik; úgy tűnik, többen ellenzik Jakab Péter pártvezetővé választását, mondván, az egyenes út a balliberális pártokkal való teljes összeboruláshoz. Igaz, Jakab látszólag enyhített korábbi, alapszabály-ellenes feltételein, ugyanakkor már elnökké választása előtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, a Jobbik egyik alelnökét, ha újraindulna. Az is a párton belüli ellentétet erősíti, hogy Szabó Gábor 16 év után távozott pártigazgatói posztjáról – írja a Magyar Nemzet.
Pártelnököt választ a Jobbik a hét végén. A legnagyobb esélyes Jakab Péter, a párt jelenlegi frakcióvezetője, akinek ráadásul csak egyetlen kihívója van: Lokody Levente, a Jobbik határon túli, marosvásárhelyi tagja. Ismert: Jakab Péter egyszer már bejelentkezett az elnöki posztra, ám feltételeit az országos választmány nem fogadta el. A frakcióvezető lépése nemcsak antidemokratikus, de alapszabály-ellenes is volt, Jakab ugyanis egyfelől két év helyett két és fél évre vállalta volna a párt vezetését, másrészt előre megnevezte azokat az alelnököket, akikkel hajlandó lett volna együtt dolgozni. Mindez azt jelentette volna, hogy a tisztújításon gyakorlatilag előre megnevezett alelnökjelöltekre adták volna voksukat a választmányi tagok. Miután Jakab nem kapott szabad utat, visszalépett az elnökjelöltségtől, a tisztújítást pedig elhalasztották, annak dacára, hogy akkor még Lokody Leventén kívül Varga-Damm Andrea, a párt országgyűlési képviselője is jelöltette magát erre a posztra – írja a lap.
Jakab azonban nem fordított hátat az ambícióinak; feltételein némiképp módosítva ismét nekiveselkedik a tisztújító kongresszusnak. Feltehetően kompromisszumot kötött, ugyanis megkapta az áhított két és fél év elnökségi ciklust, azaz megválasztása esetén a 2022-es országgyűlési választásig tart mandátuma. Cserébe lemondott az alelnöki csapat előzetes megnevezéséről, bár közösségi oldalán egy kép megosztásával mégis megmutatta, kik lennének ideális vezetők számára. A szereplők tulajdonképpen ugyanazok, mint az első felvonásban. Másfél évtized után – látszólag váratlanul – lemondott pártigazgatói tisztségéről Szabó Gábor, aki a Jobbik kezdete óta felügyelte a pártot és annak kasszáját. Hogy „döntésének” van-e köze Jakab ambícióihoz, azt egyelőre csak találgatni lehet, az azonban beszédes, hogy Szabó többedmagával egyáltalán nem támogatta Jakab előretörését a Jobbikban, mondván, nem akarják, hogy Jakab privatizálja a pártot.
Ráadásul nem a volt pártigazgató az egyetlen, aki meghátrált. Az Origo.hu arról írt, hogy Jakab vétót helyezett kilátásba Bana Tiborral szemben, ha újraindul az alelnöki tisztségét. Emlékezetes: legutóbb Vona Gábor tett ilyet 2016-ban, amikor több alelnökének újraválasztását vétózta meg, mint pártelnök. Vona ugyanis mérsékeltebb irányba akarta kormányozni pártját, amihez a radikális Novák Elődöt, Szávay Istvánt és Apáti Istvánt el kellett távolítani. A döntés akkor nem járt szakadással, de komoly felháborodást keltett a pártban. Most ugyanez a forgatókönyv, leszámítva, hogy Jakab már azelőtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, hogy elnökké választanák. Bana mindenesetre visszatáncolt, és közösségi oldalán jelezte: mégsem indul a vezető pozícióért.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
