A gazdasági növekedést támogató politikák fenntartását szorgalmazza az IMF
A gazdasági növekedést támogató fiskális és monetáris politika folytatására szólította fel a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport döntéshozóit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, arra figyelmeztetve, hogy jelentős kockázatok fenyegetik a világgazdaság törékeny fellendülését.
A G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek hétvégi rijádi tanácskozásához időzített blogbejegyzésében Krisztalina Georgieva rámutatott, hogy a gyorsan terjedő új koronavírus mellett az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi feszültségek fellángolása és a klímaváltozással összefüggő természeti csapások jelentik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra.
Az IMF elemzői januárban, a Világgazdasági kilátások című kiadvány frissítésében enyhén rontották a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésüket, de a tavalyi évhez képest fellendülésre számítanak idén és jövőre. Az érvényes prognózis szerint a tavalyi 2,9 százalék után 2020-ban 3,3 százalékkal, 2021-ben pedig 3,4 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP) globális viszonylatban. A fellendülés azonban valószínűleg nem lesz jelentős, és a kockázatok lefelé mutatnak. A fellendülést megszakíthatja a kockázatok felerősödése, például a kereskedelmi viták újbóli kiéleződése vagy a Kínában járványt okozó új koronavírus további terjedése – figyelmeztetett az IMF, hozzátéve, hogy Kínában már visszavetette a gazdasági növekedést a járvány, és valószínűleg más országokra is negatív hatást gyakorol, például a turizmusban és az ellátási láncokban keletkező zavarok vagy a magasabb nyersanyagárak révén. Rövid távon ugyancsak jelentős kockázatot jelenthetnek a világgazdaságra a kibertámadások, a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek kiéleződése, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások kudarca. A klímaváltozással kapcsolatos természeti csapások, a protekcionizmus növekedése, valamint az egyenlőtlenségek miatti társadalmi és politikai nyugtalanságok további veszélyeket rejtenek magukban – mutatott rá az IMF.
Randal Quarles, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) elnöke a G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankárainak küldött, ugyancsak szerdán ismertetett levelében arra figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi szabályozási hatóságok lemaradhatnak a digitális fizetési ágazat gyors innovációja mögött, és fel kell gyorsítaniuk a munkát a kriptodevizákra vonatkozó szabályok megalkotásában. A lehetséges megoldásokat áprilisban hozzák nyilvánosságra megvitatás céljából. Quarles, aki tagja az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kormányzótanácsának is, egyúttal jelezte, hogy prioritásként kell kezelni a londoni bankközi kamatláb (Libor) rendezett kivezetését és felváltását egy biztonságosabb, a jegybankok által meghatározott kamatlábra. A Libort 2021 végén vezetik ki, ami azonban hatalmas feladat, mivel alkalmazásával globálisan 400 ezer milliárd dollár értékű termék és ügylet kamatát, illetve árfolyamát határozzák meg. Quarles leszögezte: nem érdemes arra spekulálni, hogy végül mégsem vezetik ki a Libort; ez megtörténik, a kérdés csak az, hogy mikor.
Forrás: MTI
