Pesti Srácok

Elsősorban a líbiai és a közel-keleti helyzetről egyeztetnek hétfőn az uniós külügyminiszterek

Elsősorban a líbiai és a közel-keleti helyzetről egyeztetnek hétfőn az uniós külügyminiszterek

A líbiai helyzet áttekintése mellett a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben, Venezuelában és a Nyugat-Balkánon kialakult helyzet, valamint az Afrikai Unióval és Indiával fennálló kapcsolatok kérdései állnak az Európai Unió külügyminiszereinek hétfői brüsszeli tanácskozásának középpontjában.

Az uniós külügyi tanács tájékoztatása szerint a miniszterek áttekintik majd, hogy a legutóbbi ülésük óta mi történt Líbiában. Az előző két ülésen a tanács aggodalmának adott hangot a térségben tapasztalható, egyre súlyosabbá váló válság miatt, és egyetértett abban, hogy a további eszkaláció megelőzése érdekében uniós szerepvállalásra van szükség. Ismételten megvitatják, hogy az unió miként tudna erőteljesebben részt venni a politikai megoldás felé vezető folyamatban, mindenekelőtt hozzájárulni a tűzszüneti megállapodás és az ENSZ által elrendelt fegyverembargó betartatásához.

A miniszterek véleményt cserélnek az Európai Unió és India kapcsolatáról is. Informális munkaebéd keretében találkoznak Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel, hogy megvitassák többek között a március 13-ra tervezett EU-India csúcstalálkozó előkészületeit.

Az Európai Bizottság Afrikára vonatkozó új átfogó stratégiájával kapcsolatban véleménycserét folytatnak az EU és az Afrikai Unió közötti kapcsolatokról.

PestiSracok facebook image

A Száhel-övezettel összefüggésében, a romló biztonsági és humanitárius helyzetre tekintettel megvizsgálják, milyen szerepet tölthet be az EU partnerként és adományozóként a régióban. A Külügyi Tanács legutóbbi ülésén kijelentette, hogy támogatja a Száhel-övezettel kapcsolatos jelenlegi stratégia megújítását és megerősítését annak érdekében, hogy növelni lehessen a biztonságot és a stabilitást. A miniszterek várhatóan kitérnek a Száhel-övezet G5-országaival - Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger - márciusban tervezett találkozóra is.

Szintén hétfőn tartja egynapos megbeszélését az általános uniós ügyekkel foglalkozót tanács Brüsszelben. A szakminiszterek a tagországok állam- illetve kormányfőinek csütörtökre tervezett csúcsértekezletét készítik elő, amelynek középpontjában az unió 2021 utáni hétéves költségvetés-tervének vitája áll majd.

MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.