Pesti Srácok

Így múlik el Szabadka magyar emlékezete – Elbontják a legendás Zsolnay-szökőkutat

Így múlik el Szabadka magyar emlékezete – Elbontják a legendás Zsolnay-szökőkutat

Néhány nap alatt teljes mértékben megváltozott a magyar határhoz közel fekvő, szecessziós Szabadka központja, a város jelképének számító zöld Zsolnay-szökőkutat ugyanis elbontották, hogy a helyére a következő fél évben egy modern szökőkutat emelhessenek.

A szabadkai Zsolnay-szökőkút tervei már a XIX. század végén elkészültek, az elképzelés ugyanis az volt, hogy a zöld kerámiából készült szökőkút egészítené ki a város főterét a szecessziós városháza mellett. A városházát 1908 és 1912 között építették meg Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján. A szökőkút az első világháború kitörése miatt nem készült el, a harmincas években azonban a fennmaradt tervek alapján a Zsolnay gyár legyártotta, és Szabadkának ajándékozta az elemeket. Az építkezésre a történelmi viharok miatt, további fél évszázadot kellett várni, a szökőkutat csak 1985-ben adták át. A szökőkút sorsa a következő harmincöt évben sem alakult jól: a nem hozzáértő karbantartók savas tisztítószerekkel igyekeztek megtisztítani a kerámiát a vízkőtől, amitől a zománcréteg lekopott, a lapok elveszítették fényüket. Később a szökőkút körüli lépcsős tér járólapjait gördeszkások törték össze. Végül 2011-ben elzárták a vizet, bedeszkázták a kutat, mert a városrendezési intézet szerint a régi csövek megrongálódtak, és a víz elöntötte a környező épületek pincéit. A pécsi gyár szakértői szerint akkor még fel lehetett volna újítani a szökőkutat, erre azonban soha nem került sor.

Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere a szabadkai Pannon RTV-nek a bontás kezdetekor azt mondta: a megmentett Zsolnay-elemekből valahol Szabadka központjában kialakítanak egy műemléket, amely emlékeztetni fogja a szabadkaiakat a zöld szökőkútra.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.