Pesti Srácok

Nem a Srí Lanka-i pékekre, hanem a helyi munkaerőt meg nem becsülő vállalkozóra neheztelnek a székelyek

Nem a Srí Lanka-i pékekre, hanem a helyi munkaerőt meg nem becsülő vállalkozóra neheztelnek a székelyek

Elsősorban nem a ditrói pékségben alkalmazott Srí Lanka-i vendégmunkások megjelenését kifogásolja a székelyföldi Ditró lakossága, hanem a pékséget működtető helyi vállalkozónak a magatartását, aki szerintük nem becsüli meg a helyi munkaerőt – derült ki azon a szombat délelőtti falugyűlésen, amelyet Puskás Elemér polgármester hívott össze a rendkívüli sajtónyilvánosságot kapott konfliktus megvitatására.

A Gyergyó TV által az egyik közösségi portálon élőben közvetített falugyűlésen a pékség több egykori munkása panaszolta el, hogy a tulajdonos embertelenül bánt velük, minimálbéren foglalkoztatta és rendszeresen túlórázásra kényszerítette őket, amit aztán nem fizetett ki számukra. A megszólalók egybecsengően úgy vélték, hogy nem lenne szükség vendégmunkások alkalmazására, ha a vállalkozó megbecsülné a helyi alkalmazottait, és tisztességes bért ajánlana számukra.

Puskás Elemér, a község RMDSZ-es polgármestere és Bíró Károly helyi segédlelkész is jelezte, hogy közvetíteni kíván a falu közössége és Köllő Csaba vállalkozó között, hogy lecsillapodjon a konfliktus, amelynek mindeddig csak az a része kapott nyilvánosságot, hogy a közösség elutasítja az ázsiai vendégmunkásokat. Bíró Károly elmondta, hogy ő korábban is közvetítőként akart fellépni, de amikor az emberek kérdéseit továbbította volna, azt a választ kapta a vállalkozótól, hogy fogadjon ügyvédet.

A pékség több egykori alkalmazottja mondta el, hogy az egészsége is ráment az állandó túlórázásra, és akik nem vállalták a túlórákat, azokat elbocsátották. Egy asszony azt is elmondta, hogy elájult a pékségben, de átvitték a községi orvosi rendelőbe, és oda hívták ki a mentőt, hogy ne tűnjön munkabalesetnek. Többen a megaláztatást rótták fel, amelyet a pékség alkalmazottaiként el kellett viselniük.

PestiSracok facebook image

Puskás Elemér polgármester megemlítette: a község nagy szülöttéről elnevezett helyi Puskás Tivadar szakiskolában duális képzést indítottak, amelyen többek között a pék és cukrász szakmát lehet tanulni. Hozzátette: a falunak az az érdeke, hogy otthon tartsa a fiatalokat, éppen ezért a szakiskola végzettjeinek felajánlják a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésének a finanszírozását, ha otthon vállalnak munkát.

Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének az elnöke felszólalásában kitért arra, hogy a két Srí Lanka-i pék a jobb élet reményében jött Székelyföldre, és éppen abban a helyzetben van, amelyben a külföldön munkát vállaló székelyek.

– jelentette ki. A felszólalók között olyan is akadt, aki az idegenek megjelenése miatti félelmének adott hangot, és úgy vélte: a Srí Lanka-i pékek csak az elsők, akiket minden bizonnyal mások követnek, és az ázsiai vendégek lassan átalakítják a közösséget.

A tanácskozáson nem vett részt Köllő Csaba, a kilencven alkalmazottat foglalkoztató pékség tulajdonosa. Álláspontját levélben közölte, amelyet Bíró Károly segédlelkész olvasott fel. Állította, hogy a cég tisztességesen bánt alkalmazottaival, túlóráikat kifizette. Ezt az állítást felhördüléssel fogadta a falugyűlés. A vállalkozó valószínűnek tartotta, hogy Ditróban nem tudnak olyan fizetést és olyan körülményeket biztosítani az alkalmazottaknak, amilyeneket Nyugat-Európában találnak a községből elvándorolt fiatalok.

Köllő Csaba közölte: cége EU-s pályázati forrásokból zsemlemorzsa-gyár felépítésére készül, az elmúlt hetek tapasztalata alapján azonban ezt a gyárat immár nem Ditróban fogják felépíteni. A vállalkozó tudatta: a két ázsiai vendégmunkást ezentúl kisegítő munkásként foglalkoztatja, munkájukat nem a kenyér előállításában veszi igénybe. Azt is közölte: ha fél éven belül sikerül öt helyi szakembert találni, lemond a további vendégmunkások alkalmazásáról. Köllő Csaba elnézést kért a falu népétől, ha a két ázsiai szakember alkalmazásával megsértette a közösséget. Ígérte, hogy a céget érintő változásokat ezen túl a falu tudomására hozza.

A falugyűlés azonban nem fogadta el a bocsánatkérést, és azt határozta, hogy petícióban szembesíti a vállalkozót a felgyűlt sérelmekkel.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.