Az ellenzék folytatta a "fura felszólalások-hadműveletet" a parlament mai ülésén
Az ellenzéki képviselők a kormány koronavírus-járvány miatt meghozott intézkedéseit bírálták keddi, napirend előtti felszólalásaikban a parlamentben.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta, a járvány mellékhatásaként egy nagy, a 2008-ashoz hasonló méretű gazdasági válság fog kialakulni, amelynek súlyos következményei lesznek Magyarországra nézve. A politikus kiemelte, a múlt héten és a most hétfőn bemutatott kormányzati lépések jó irányba tartanak, de kevesek. Nem elég pusztán a válság által közvetlenül érintett ágazatokra koncentrálni, egy általános válságkezelő programra lenne szükség - érvelt. Azt is kijelentette, hogy nem elég csak a kínálati oldallal foglalkozni, nem elég csak a termelők terheit enyhíteni, mert problémát fog okozni a kereslethiány. Megjegyezte, hogy a válságot a tehetősebbek könnyebben át tudják vészelni, a szegényebbek érdekében azonban létre kell hozni egy szociális csomagot.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszként felsorolta a kormányzat gazdasági intézkedéseit. Említette, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési törlesztését az év végéig felfüggesztik, a rövidlejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják, maximalizálták az újonnan felvett fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM), egy meghatározott gazdasági körben június 30-ig elengedik a járulékfizetési kötelezettséget - sorolta. A munkavállalási szabályokat is rugalmassá teszik, hogy a lehető legtöbben tudják megtartani a munkájukat - közölte az államtitkár. Megjegyezte, hogy egy újabb akciótervet is hirdettek, amelynek segítségével 81 ezer kisvállalkozás kapott június 30-ig adómentességet, a március 1. előtt keletkezett kata-tartozásokra haladékot adnak, a magyarországi médiaszolgáltatók is mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt, a kilakoltatásokat, lefoglalásokat, valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztik, a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes és gyed jogosultságokat pedig meghosszabbítják.
Az ellenzéktől elsősorban olyan intézkedési javaslatok érkeznek, amelyeket nem lehet komolyan venni, ilyen például a Párbeszéd által szorgalmazott alapjövedelem, ami nem célzott segítségnyújtás
- közölte. Megjegyezte, hétfőn kérték, hogy az ellenzék támogassa a veszélyhelyzetben meghozott intézkedések hatályának meghosszabbítását,
Önök azonban megint álszent és hipokrita hozzáállással patáliát csaptak.
Csárdi Antal (LMP) úgy fogalmazott: nagyon szépen hangzik, hogy másfél millió sebészeti maszk van készleten, ezek a maszkok azonban nem nyújtanak védelmet a fertőzés ellen. Hatékony védelmet csak az FFP minősítéssel rendelkező eszközök adnak, amikből 129 ezer áll rendelkezésre, azonban ezekből az eszközökből a településeknek nem jut - mutatott rá. Hangsúlyozta, a településeken kiemelt feladat a háziorvosi munka és az idősellátás, éppen ezért lenne fontos, hogy ezek résztvevői ne fertőzzék meg azokat, akikkel találkoznak. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az egészségügyi raktárakban másfél millió orvosi maszk, 129 ezer speciális maszk, húszmillió pár gumikesztyű található, 2560 lélegeztető gép pedig a kórházakban áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, csak azoknak az eszközöknek a számát jelentik be, amelyek már fellelhetőek Magyarországon, nem pedig a megrendeltekét. Minden egészségügyi dolgozó számára biztosítani akarják a biztonságos munkavégzés feltételeit, az eszközfogyást pedig folyamatosan pótolják - említette a politikus. Az államtitkár emlékeztetett, korábban több döntés is született arról, hogy a szociális és az egészségügyi intézményekben hogyan kell fellépni a koronavírus ellen.
A legbiztosabb védekezés, ha az emberek minél kevesebbet találkoznak egymással, a kormány ezért hozott ilyen típusú korlátozó intézkedéseket
- mondta.
Az ellenzék azonban felelőtlen magatartást tanúsított és nem járult hozzá, hogy a parlament kedden szavazhasson arról, hogy fenntartja a korábban meghozott intézkedések hatályát
- jelentette ki.
Bősz Anett (DK) azt mondta, a jelenlegi helyzetben rendkívüli döntésekre van szükség, de a "felhatalmazási törvényt" az ellenzék nem tudja támogatni, mert annak nincsen időkorlátja. Akár online is lett volna lehetőség arra, hogy a parlament 15 naponként meghosszabbítsa a kormány által a veszélyhelyzet miatt hozott döntések hatályát - emelte ki. A védőfelszerelések és maszkok minél hamarabbi szétosztása is rendkívül fontos feladat - szögezte le, ezért kérte, a kormányzat számoljon be arról, hogy hol tart ezen a területen. Olaszországban a lappangási szakaszban nem biztosítottak megfelelő védőfelszerelést az egészségügyi dolgozók számára, ezért ők voltak az elsődleges terjesztők - emelte ki a politikus.
Völner Pál igazságügyi államtitkár azt felelte, a parlament mindaddig ülésezni fog, amíg azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi, ezért az Országgyűlés ellenőrzési jogköre is fennáll.
Amikor megszűnik a veszélyhelyzet, akkor az ellenzék bocsánatot fog-e kérni a riogatásért, diktatúrázásért és hisztériáért?
- tette fel a kérdést. Felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat is tartalmazza, hogy a parlament elnökét és a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit a kormány akkor is tájékoztatja, amikor az Országgyűlés nem ülésezik. A védekezésre áttérve azt mondta, elsősorban az egészségügyi intézmények, azon belül is elsőként az intenzív osztályok kapnak a készletekből. Hangsúlyozta, hogy nem lesz ellátási zavar.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati javaslathoz kapcsolódó házszabálytól való eltérést hétfőn az ellenzék összes képviselője megszavazta volna, ha belekerül, hogy a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek hatálya 90 napos, és ez meghosszabbítható. Úgy értékelt: ezzel egy gesztust kértek a miniszterelnöktől a több millió ellenzéki szavazó számára, akik nem bíznak a kormányban. Szerinte hazugság, hogy a veszélyhelyzet fenntartásához nem járult hozzá az ellenzék, hiszen erről a kormány dönt, nem pedig az Országgyűlés.
Igazunk volt, amikor azt mondtuk, hogy a kormányoldal nem a vírust, hanem az ellenzéki képviselőket akarja legyőzni - értékelt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára valótlanságnak nevezte azt az ellenzéki érvet, miszerint teljhatalmat kapna a kormány. A határidőre vonatkozó ellenzéki javaslatra úgy reagált: még a járványügyi szakemberek sem tudják megmondani meddig tarthat a járvány elleni küzdelem, és azt sem lehet garantálni, hogy a parlament döntésképességét fenn lehet tartani.
Felhívta a figyelmet arra:
Karácsony Gerely főpolgármester is úgy döntött, hogy nem hívja össze a Fővárosi Közgyűlést, hanem rendeleti úton kormányoz. Ebben az esetben hol vannak az aggódó hangok?
- tette fel a kérdést. Azt üzente az ellenzéki képviselőknek:
ha javaslataikkal, szavazataikkal támogatni akarják az emberéletek megmentését, akkor minden lehetőségük megvan erre, még nem késő, hogy "zárójelbe tegyék a tegnapi döntésüket".
Brenner Koloman (Jobbik) kijárási tilalom azonnali bevezetését követelte. Úgy fogalmazott: elég volt a fideszes kormány könnyelműségéből, be kell látni, hogy a holnap áldozatai tegnap és ma fertőződnek meg.
A kormányzat koronavírus elleni védekezéséről szóló törvényjavaslatát felhatalmazási törvénynek nevezte. Szerinte erre semmi szükség nincsen a járványügyi helyzet megoldása érdekében. Úgy vélte: ilyen felhatalmazást nem szavazhat meg egy tisztességes polgári, konzervatív erő, mert ez ellentmond az európai kultúrának. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy emberi életeken akar politikai tőkét kovácsolni. A tisztességes fideszes képviselőket és Ritter Imre nemzeti képviselőt is arra szólította fel, hogy a jövő heti szavazáson jól fontolják meg a döntésüket, mert mindenki emlékezni fog arra, mit szavaztak meg.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy válaszolt: valóban mindenki emlékezni fog arra, hogy a jobbikosok voltak azok, akik vészterhes időben nem álltak az ország mellé, a Jobbik pedig oda kerül majd, ahová való, a történelem süllyesztőjébe.
Felvetette:
ha a Jobbik ilyen radikális lépéseket követel - mint például a kijárási tilalom -, akkor miért nem támogatja azt a különleges jogrendet, amelyben ezek a lépések megtehetők.
Kiemelte: az ellenzék hétfői, nem szavazata jogbizonytalanságot okoz.
A KDNP Slachta Margitra emlékezett
Soltész Miklós (KDNP) Slachta Margitra emlékezett, aki 100 évvel ezelőtt, az 1920-as parlamenti választásokon első női képviselőként került be a nemzetgyűlésbe. Életútját felidézve elmondta: Slachta Margit kitartó, becsületes, az igazságért mindig kiálló ember volt, aki a II. világháború alatt kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett. Úgy vélte:
néhány mai női képviselő is tanulhatna Slachta Margittól, hogy nem "hisztizni, balhézni, ordibálni kell", hanem tisztességes munkával kiállni a nemzetért.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszédesnek nevezte, hogy az első női képviselő nem a baloldalról, hanem a kereszténydemokraták oldaláról érkezett. Hangsúlyozta:
Slachta Margit lázadó volt, a keresztény hit tanítása szerint, belső meggyőződésével, tetteivel harcolt a diktatúrák ellen, nem pedig odaláncolta magát valamihez vagy kifestette magát.
Felelőtlennek minősítette az ellenzéket, amiért nem szavzta meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény házszabálytól eltérő tárgyalását.
Fidesz: az ország csak a kormánypártokra számíthat a koronavírus elleni küzdelemben
Halász János (Fidesz) hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a cél a járvány lassítása, hogy egyidőben kevesebb legyen az ellátandó beteg. Kijelentette:
a Fidesz-frakció eddig is, és a jövőben is támogatja a kormányzati döntéseket, mert csak ezekkel lehet megvédeni az országot.
Úgy értékelt:
hétfőn kiderült, hogy ebben a küzdelemben az ország csak a kormánypártokra számíthat, az ellenzékre nem.
Szégyenletesnek és elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék nem a vírus, hanem a kormány ellen akar küzdeni, és nem szavazta meg a házszabálytól eltérést a kormányzat által benyújtott törvényjavaslat ügyében.
Szomorú, hogy az ellenzék továbbra is kicsinyes pártpolitikai érdekei mentén politizál, holott most összefogásra van szükség, mert így több emberéletet menthetünk meg, jobban tudunk segíteni a családoknak, és több munkahelyet tudunk megvédeni
- emelte ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy értékelt:
az ellenzék magyarázkodik, hogy miért nem szavazta meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, és marakodik azon, hogy a kormány jó döntéseit ki javasolta először.
A kizárólag állami fenntartású, de önkormányzati tulajdonban maradó színházak igazgatóinak alapvető munkáltatói jogait az állam gyakorolhatja a jövőben. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény ezzel összefüggő módosítását kivételes eljárásban kedden vitatta meg az Országgyűlés.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztérium kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben döntött a parlament a színházi struktúra új finanszírozási modelljéről, ez alapján létezik állami, továbbá önkormányzati fenntartású, valamint közös működtetésű színház. Elmondta, a vidéki színházak közös fenntartásáról megállapodtak a polgármesterekkel, több mint 20 tárgyalás volt. Fekete Péter közölte, a legtöbb vidéki színház esetében a finanszírozással kapcsolatos döntéseket előkészítették, azok a kormány előtt vannak. Hozzátette: a rendezőelv a korábban biztosított források fenntartása, illetve azok emelése volt bérfejlesztés céljából, az igazgatókat pedig a szakmai bizottságok döntése alapján nevezik ki. Az államtitkár szólt a Fővárosi Önkormányzattal folytatott tárgyalásokról is. Közölte, a főváros esetében voltak olyan színházak, amelyeket Budapest nem kíván közös működtetésbe adni, azokat maga szeretné működtetni.
Vannak azonban a fővárosnak olyan színházai, amelyek működtetését nem kívánja megtartani
- tette hozzá. Megjegyezte, Budapest részéről nem merült fel igény arra, hogy valamely színházat közösen az állammal tartsa fent. Fekete Péter elmondta, az állam átérezve a felelősségét készséggel vállalja a teljeskörű finanszírozást azon budapesti színházak esetében, amelyeket Budapest nem kíván működtetni.
Mivel a főváros nem kívánja sem a tulajdonjogot, sem a fenntartói jogköröket átadni ezeknél a színházaknál, ezért olyan megoldást kell találni, amely az állami finanszírozás ideje alatt garanciát biztosít az államnak a szakmai munkával összefüggésben
- magyarázta. Rámutatott: a szakmai munka elsődleges letéteményese a teátrum vezetőjének a személye, így a kormányzat elvárása, hogy az igazgató kinevezésében meghatározó szerepet kaphasson. Ennek módja lehet a színház vezető állású munkavállalója feletti alapvető munkáltatói jogok átvétele kizárólag a közös működtetés idejére - fejtette ki. Fekete Péter a veszélyhelyzettel összefüggésben méltatta a művészeket, akik a kultúra eszköztárával szolgálják a nemzetet. Honfitársaink mentálhigiéniás egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú a koronavírus-járvány elleni küzdelemben - hangoztatta.
Fidesz: a többletfinanszírozás mellé többletjogok is járnak
L. Simon László (Fidesz) azt mondta, hogy a vendéglátás és az idegenforgalom mellett rövid távon az előadó-művészet szenvedi el az egyik legnagyobb veszteséget.
Az ágazat számára a kormány azonnali és gyors segélyeket adott, a törvényjavaslatot azonban nem az indokolja, hogy veszélyhelyzetet kellett kihirdetni
- hívta fel a figyelmet.
Az igazi probléma az, hogy miközben a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester között hatékony és konstruktív tárgyalások folytak, a fővárosi ellenzéki koalíció nem tud megegyezni a színházak sorsáról
- jelentette ki.
A helyzetet azt hozta létre, hogy a főváros nem akar finanszírozni mintegy hét intézményt
- tette hozzá.
A felelősség az ügyben elsősorban a Demokratikus Koalícióé, ami láthatóan folyamatosan "revolverezi" a főpolgármestert
- fogalmazott.
Az állam ezért teljes joggal mondja azt, hogy amennyiben száz százalékban adófizetői forintokból finanszírozzák ezeket az intézményeket, akkor a többletkiadások mellé többletjogok is járjanak, vagyis az illetékes minisztert illesse meg a munkáltatói jog
- jelentette ki a politikus.
Az állam nem akar színházakat elvenni a fővárostól, de amennyiben arra kényszerül, hogy száz százalékban ő finanszírozzon intézményeket, akkor a felelősséget is magához vonja
- szögezte le.
Jobbik: az önkormányzatnak legyen beleszólása az intézményvezető kinevezésébe!
Brenner Koloman (DK) is hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem a veszélyhelyzetről szól. Kijelentette, akkor tudják támogatni a javaslatot, ha a jövőben annak az önkormányzatnak lesz valamilyen beleszólási joga az intézményvezető kinevezésébe, amelynek területén a színház működik.
Az MSZP nem támogatja a javaslatot
Kunhalmi Ágnes (MSZP) megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben segített emberek körébe az előadóművészek is bekerülnek. Kifogásolta azonban a vitatott törvényjavaslatot és annak eredeti, tavaly decemberben elfogadott változatát is, amely széles körű hatalmat biztosít a színházak felett az érintett miniszternek, azt, hogy ha egy intézményt teljes körűen a költségvetés finanszíroz, akkor a vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogok a minisztert illetik. Kijelentette: a jelenlegi változtatás azért most kerül a Ház elé, mert a kialakult járványhelyzetben nem fognak tiltakozók az utcára vonulni. Vitatta a javaslat indoklását, azt, hogy annak célja az igazságos tehermegosztás lenne a kormányzat és az önkormányzatok között, mert a kabinet szerinte tisztában volt azzal, hogy megfelelő forrást kell biztosítani a színházaknak. Kijelentette: egy demokratikus állam kultúrafinanszírozásának az a korábbi gyakorlat felel meg, amikor az állam úgy nyújt forrásokat, hogy a működésbe nem szól bele. Emlékeztetett a miniszterelnök 2010-es kötcsei beszédére, amelyben Orbán Viktor jelezte: a kultúrának jelentős szerepet szán a nemzeti együttműködés rendszerében: új jobboldali kultúra megteremtését kérte az értelmiségi hallgatóitól. Szerinte ennek jegyében központosították a közoktatást vagy alakították át az egyetemek működését. A tavalyi fővárosi ellenzéki győzelem után azonban az önkormányzatok hatáskörét is korlátozni kezdték. Hangsúlyozta: az MSZP mindezek miatt nem támogatja az előterjesztést.
DK: a magyar kultúra megsebzése zajlik
Gyurcsány Ferenc (DK) a magyar kultúra megsebzésének minősítette az előterjesztést.
Azt mondta: nem munkajogi vita zajlik a Ház előtt, hiszen nincs egyetértés abban, hogy a művészeti önkifejezés szabad-e. Szerinte polgári demokráciában segíteni kellene a művészi önkifejezést, "de Önök nem ezt gondolják" - fordult a kormányoldalhoz. Kijelentette, a miniszterelnök úgy gondolja, a művészek dolga, hogy remekműveket írjanak, de ő fogja majd eldönteni, mi a remekmű.
Önök ki nem állhatják a szabad hangot, a szabad gondolatot, a független értelmiség önöktől független létezését
- jelentette ki. Szerinte ez van a nemzeti alaptanterv, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének kinevezése mögött is, ahogy az akadémia átalakítása vagy a CEU elüldözése mögött is. Úgy látta: Budapest azért partner ebben, mert "pisztolyt szegeztek a főváros vezetésének fejéhez". Megjegyezte, saját maga egy ilyen "zsarolásra" másképp válaszolt volna, a főpolgármester azonban valószínűleg úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi számos más gond mellett nem tud mit tenni.
Mit szólnának, ha Brüsszelből úgy adnának pénzt, hogy a bizottság meghatározná Magyarország kultúrpolitikáját?
- tette fel a kérdést. Miért nem csinálták ezt a tarlósi időkben?
Süljön le az arcukról a bőr!
- jelentette ki, majd úgy zárta szavait:
önök csapnivalóan nagy gazemberséget csinálnak.
LMP: a kőszínházak nem élnek meg állami támogatás nélkül
Csárdi Antal (LMP) azt a kérdést tette fel, miért a mostani "vészterhes" időben kell a Ház elé behozni a jelenlegi javaslatot? Szerinte a jelenlegi változtatást azért tudja véghezvinni a kormányzat, mert a feladatfinanszírozáson keresztül kivéreztette az önkormányzatokat. Sorolta azokat a területeket, amelyek emiatt hátrányba kerültek, és leszögezte: a kőszínházak soha nem tudtak megélni állami támogatás nélkül. Szerinte a szocializmusban fogalmazódott meg az az elv, hogy "aki fizet az rendel". Szégyennek nevezte az előterjesztést, amelyet egy demokrata nem támogathat - mondta.
Fidesz: a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van
Hoppál Péter (Fidesz) szerint a Fővárosi Önkormányzat kérésére született az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. Hozzátette: a színházigazgatók kinevezési - megbízási és felmentési - jogkörét, valamint az összeférhetetlenség megállapításának, illetve a fegyelmi eljárás indításának jogát venné át az állam. Ez egy teljesen logikus lépés - hangoztatta. Az ellenzéki felszólalóknak címezve szavait közölte, a kultúra és a színházművészet szabadsága köszöni szépen kitűnően van, él és virágzik, soha nem volt jobban. Példaként említette, hogy a legmagasabb minőséget képviselő magyar szimfonikus zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar 2010 előtt 400 millió forintos állami támogatást kapott, ma viszont támogatása több mint egymilliárd forint. Ma háromszor akkora támogatásban részesül az a zenekar, amelynek vezetője rendre kritizálja az Orbán-kormányt - mondta.
Hoppál Péter szólt arról is, hogy míg 2008-2009-ben 4,5 millió színházjegyet adtak el, az Orbán-kormány idején, a két évvel ezelőtti adatok szerint 7,1 millió színházjegy kelt el. Soha ilyen mértékű támogatása a színházművészetnek nem volt - tette hozzá.
Forrás: MTI, fotó: MTI
