Pesti Srácok

Az elmúlt tél volt a harmadik legmelegebb 1901 óta

Az elmúlt tél volt a harmadik legmelegebb 1901 óta

Az elmúlt tél volt a harmadik legmelegebb az 1901 óta vezetett rangsorban; s voltak helyek ahol egész télen egy napon sem alakult ki egybefüggő hóréteg - többek között ezeket állapította meg legfrissebb, honlapján kedden közzétett elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Kifejtették: az évszak középhőmérséklete 2,68 Celsius-fok volt, ami mindössze 0,04 fokkal marad el a második legenyhébb, 1997/1998-as tél középhőmérsékletétől. Mindhárom hónap középhőmérséklete országosan magasabban alakult az éghajlati normálnál. A december 3,1; a január 0,4; a február 4,8 fokkal lett melegebb a sokéves átlagnál.

Az országos napi középhőmérséklet decemberben és februárban általában több fokkal az átlag felett, januárban az átlag körül alakult. A legnagyobb "pozitív anomália" december harmadik hetében és február elején alakult ki, egyes napokon elérve a 10 fokot is. Ezen a télen országos átlagban a leghidegebb nap középhőmérséklete még mínusz 3 fok alá sem süllyedt - emelték ki.

Az egész tél legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 14,5 fokot a szamosújlaki állomáson rögzítették december 6-án. Később a tél folyamán többször is megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 21,1 fokot a Fertőrákoson rögzítették február 24-én. Azt írták: csapadék tekintetében országosan a 2019/2020-as tél átlagosnak tekinthető, de a csapadék nem egyenletesen oszlott el az évszakok között. A december és a február a szokásosnál csapadékosabbak voltak, míg januárban az 1981-2010-es átlag fele sem hullott le.

PestiSracok facebook image

A tél az ország északi felében sokfelé havazással kezdődött, majd jelentősen megenyhült az idő, és a csapadék a továbbiakban jellemzően eső formájában hullott. A karácsony előtti napokban mediterrán ciklonok okoztak kiadós esőt, és ekkor mérték az évszak legnagyobb napi csapadékösszegét is, ami 65,5 milliméter volt Bakonybél Somhegypusztán. Ez egyben új országos napi rekord is.

Januárban csapadék jobbára csak gyenge szitálás, ónos szitálás és hószállingózás formájában fordult elő, majd a hónap végétől fordult csapadékosabbra időjárásunk. Január 28-án egy hidegfront átvonulása során zivatarok, hózivatarok kíséretében lokálisan felhőszakadás, jégeső is előfordult, és Pécsen megdőlt az országos napi csapadékrekord.

– közölték, de egyúttal megjegyezték: az ország déli és nyugati megyéiben többfelé egyetlen napon sem alakult ki összefüggő hóréteg a 2019/2020-as télen.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.