Pesti Srácok

Az osztrák hadsereg is védheti szomszédunk határait az illegális migránsoktól

Az osztrák hadsereg is védheti szomszédunk határait az illegális migránsoktól

Az osztrák hadsereg a jövőben akár 2200 katonát is rendelkezésre bocsáthat az ország határainak védelmére - jelentette be Klaudia Tanner védelmi miniszter a Mária Terézia laktanyában (Maria-Theresien-Kaserne) tett hétfői látogatásán.

- hangsúlyozta a néppárti tárcavezető, aki kollégájával, Karl Nehammer belügyminiszterrel kereste fel a katonai létesítményt. Hozzátette: a hadseregnek továbbra is feladata lesz a határok védelme, amiben 2015 óta 850 katona vesz részt. A tárcavezető Törökország kapcsán "drámai és elítélendő zsarolási kísérletről" beszélt és arról, hogy Ankara visszaél az emberek helyzetével. Karl Nehammer elkötelezettségét fejezte ki egy "erős és robusztus" határvédelem mellett, s arról is beszélt, hoyg a török-görög határnál kialakult helyzet "nem véletlenszerűen keletkezett humanitárius válság", hanem Recep Tayyip Erdogan török elnök próbálkozása, hogy nyomás alá helyezze Görögországot és az egész Európai Uniót.

PestiSracok facebook image

- szögezte le. A belügyminiszter elmondta, hogy az osztrák katonák részben határvédelmi feladatot látnak el, így az EU külső határát is jelentő görög határnál, a balkáni útvonalon elhelyezkedő országok határainál, valamint közvetlenül Ausztria határainál teljesítenek szolgálatot. Kiemelte ugyanakkor, hogy a katonák jelenlétét a határnál a koronavírus okozta helyzet is indokolttá teszi.

A migrációs helyzet kapcsán emlékeztetett arra, hogy hazájára hatalmas feladatot ró a korábban befogadott menedékkérők integrálása. Éppen ezért Ausztria anyagi forrásokat biztosít arra, hogy lakóhelyükön nyújtsanak segítséget az embereknek - mondta.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!