Pesti Srácok

Kocsis Máté: aki teljhatalomról beszél, az rosszindulatú

Kocsis Máté: aki teljhatalomról beszél, az rosszindulatú

A Fidesz frakcióvezetője és a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra kérte az ellenzéket, hogy a koronavírus-járvány leküzdésének ügyében fogjanak össze a kormánypártokkal. Kocsis Máté egy hétfői, a koronavírus törvény szavazása előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az ellenzék mondvacsinált okokra hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy nem támogatja a jogszabályt. Most a legszélesebb körű összefogásra lenne szükség, hogy az emberek a politikai pártok között egységet érezzenek - jelentette ki.

A korábban elhangzott ellenzéki kifogásokra reagálva azt mondta, hogy digitális parlamenti szavazásra az uniós tagállamok túlnyomó részében nincsen lehetőség. Ennek bevezetéséhez az alaptörvényt, a házszabályt és az országgyűlési törvényt is módosítani kellene, ami legalább egy hónap lenne - emelte ki. További időt venne el a rendszer kiépítése és még akkor sem biztos, hogy ellenőrizni lehetne, hogy ki ad le egy szavazatot, miközben fennáll a kibertámadás veszélye is - hívta fel a figyelmet.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: aki teljhatalomról beszél, az vagy nem olvasta a törvényt, vagy olvasta, de rosszindulatú és azért ismételgeti ezt a kijelentést. A jogszabály világosan fogalmaz, a járvánnyal szembeni megelőző intézkedésekről és a gazdasági hatásokra vonatkozó döntésekről van szó - szögezte le. Hangsúlyozta, most nincs ideje pártpolitikai vitáknak vagy a miniszterelnökkel szembeni személyeskedésnek. Kérte az ellenzéket, tegyék félre "azt a mantrát", ami kizárólag arra irányul, hogy gyalázzák a kormányfőt, a kormányt vagy a kormánypárti politikusokat, mert most közös fellépésre van szükség.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, könnyebb lenne a védekezés, ha az ellenzék is támogatná a jogszabályok elfogadását. Hangsúlyozta, a kormánypártok várhatóan tudják biztosítani a kétharmados többséget, de jó lenne, ha a járványhelyzetben az ellenzék is megmutatná az összefogásra való készségét.

PestiSracok facebook image

- emelte ki a miniszter, aki hozzátette, hogy a külföldi beszerzésre biztosított forrásoknak sincs felső korlátja. Egyúttal köszönetet mondott azért, hogy szombat reggel óta az emberek többsége betartja a kijárási korlátozás szabályait. Ebben a helyzetben még az ellenfelekre is partnerként kell tekinteni, ezért azt remélik, hogy valamennyi politikai erő egyetértésre jut a járvány elhárításához szükséges lépésekben - érvelt.

A veszélyhelyzetre, a rendkívüli jogrendre addig van szükség, amíg a járványveszély fennáll, azt követően egy nappal sem - fogalmazott. Számtalan valótlan állítás hangzott el ebben az ügyben, ugyanis a kormány nem tudja felülírni az alkotmányos rendelkezéseket. A kabinet rendkívüli jogrend idején rendelettel módosíthat törvényeket, de ez a felhatalmazás nem biztosít teljhatalmat, mert korlátozott, időben pedig addig tart, amíg a veszélyhelyzet fennáll - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a rendkívüli jogrend nem ad lehetőséget az országgyűlési választás elhalasztására. Emlékeztetett, hogy amikor 2011-ben elfogadták az alaptörvényt, akkor sok mindenről volt vita, de a rendkívüli jogrend szabályozásáról nem. Vélhetően azért nem, mert kisebb-nagyobb módosításokkal, de átvették a korábbi alkotmány szabályozását - közölte. Hozzátette, a mostani indítvány egy kormányzati hatáskört az Országgyűlés kezébe ad, ugyanis a parlament állapíthatja meg a veszélyhelyzet végét.

Gulyás Gergely egy másik kérdésre felelve hangsúlyozta, a veszélyhelyzet miatt meghozott kormányrendeletek nem maradnak hatályban. Azokat a szabályozásokat, például a gazdaságiakat, amelyeket továbbra is fenn kell tartani, az Országgyűlés vélhetően egy külön törvényben fogadja majd el a veszélyhelyzet után - mondta a politikus.

Az elmúlt héten a korábbihoz képest már tömeges tesztelés indult meg, de az elvégzett tesztek száma még tovább fog nőni - jelentette ki a miniszter. Hozzátette, a jelenlegi eljárásrendet jónak tartja.

Forrás: MTI; Fotó:PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.