Francia kémfőnök a migrációról és az önként fogadott vakságról
Pierre Brochand, a francia kémelhárítás egykori főnöke a Le Figarónak adott interjújában beszél arról, hogy szerinte az elmúlt 50 év azt mutatja: a migránshullámok sokkal több problémát okoztak, mint amennyit megoldottak. A szakértő szerint ebbe beletartozik a migráns = olcsó munkaerő gazdasági tézise is, amely a liberális, "individuális állam" egyik hívószava és igazoló tétele volt. Az interjúban azt sugallja: az "individuális állam" helyett vissza kellene térni a "nemzetállam" fogalmi rendszerébe.
Pierre Brochand, a külső hírszerzésért és elhárításért felelős Külső Biztonsági Főigazgatóság (DGSE), azaz a francia kémelhárítás egykori főigazgatója adott interjút a Le Figarónak, amelyről az origo.hu közölt összefoglalót. Brochand történelmi perspektívából igyekszik bemutatni, miért jelent a migráció alapvető fenyegetést Európára és Franciaországra. Mint kifejti, véleménye szerint a Nyugat-Európa országaira döntően jellemző "individuális állam" az emberi entitást helyezi középpontba. Úgy fogalmaz:
ebben az ideológiában az értékek piramisa felborult, létrejön a "szabadon választott üresség", amelyet horizontális mechanizmusok irányítanak, mint a piac, a szerződések, a kommunikáció.
Brochand ugyanakkor megjegyzi: a folyamatos táadások alatt álló "nemzetállamban" a vezérlő elv a hagyomány, az állam központi vezérlő szerepe és maga a Nemzet, a Közösség, mint a hatalom legfőbb szervező ereje.
Ez a migráció már nem az a migráció
Brochand szerint a migránsok egy "hiányos, "csonkolt", individuális társadalomba érkeznek, akiket ugyanazokkal a jogokkal ruháznak fel, mint az őshonos népességet. Ez ugyanakkor nem akadályozza meg a letelepedett migránsokat, hogy "heteronóm közösségeket", akár egy elkülönülő nemzetet hozzanak létre. A szakértő hozzáteszi: az Európát jelenleg is érintő, a 2000-es évek elején induló harmadik migrációs hullám több kritériummal is jellemezhető. Például túllépett a gyarmati eredetéből: nemcsak Franciaországra, hanem egész Európára kiterjedt. Kiemeli, hogy éppen az jelenti a veszélyt, hogy a "politikailag korrekt" felfogás különféle manipulációinak köszönhetően arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy "nincs új a nap alatt", és az utolsó két migránshullámot is ugyanolyan könnyedén "szívja" majd fel a nyugati társadalom, mint az elsőt, merthogy semmiféle különbség nincs közöttük. Brochand szerint miután az "individuális állam" a gyarmatosítást kiáltja ki bűnbaknak, ezen az alapon Franciaországnak erkölcsi alapú, örökké tartó adósságai vannak a gyarmatokkal, az ott élőkkel és leszármazóikkal szemben. Úgy véli,
az újonnan érkezettek élve a lehetőséggel, áldozati szerepet vesznek föl, nem mutatják azt az elismerést a befogadó társadalom irányába, ahogy azt tették az első, Európából érkező migránsok.
Hozzáteszi:
egyre nagyobb tömegek szakadnak el az asszimiláció lehetőségétől, mert az azt jelentené számukra, hogy szüleiket becsapják, saját identitásukat megtagadják. De ugyanezt jelentené a nemzeti közösséghez történő csatlakozás is, ami egyáltalán nem éri meg, hiszen ez a közösség (mármint a francia) a földön létező összes bűnt elkövette ellenük.
A szakértő elmondja:
a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése nagyságrendileg nem mérhető, valójában csak annyit tudunk, hogy ha átlép bizonyos értéket, akkor káros következményei lesznek, amire politikai döntésekkel kell reagálni. Miért van az tehát, hogy ebben az esetben egyre keményebb vészjelzéseket adunk le, miközben a másik, nem kevésbé káros jelenséget, a migrációt a maga útjára engedjük? Ez a fajta sajátos kettősség, úgy tűnik, senkit sem zavar, amikor nyilvánvaló, hogy a pótolhatatlan ökorendszerek túléléséről van szó.
Brochand szerint az elmúlt 50 év azt mutatja, hogy a migránshullámok sokkal több problémát okoztak, mint amit megoldottak, ideértve annak gazdasági tartalmát is, ami a liberális, "individuális állam" egyik hívószava és igazoló tétele volt az elmúlt időszakban. Azt sugallja, hogy az ezt a helyzetet előidéző "individuális állam" helyett valójában vissza kellene térni a "nemzetállam" fogalmi rendszerébe.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: origo.hu
