Gazdaságvédelmi tervvel állt elő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a koronavírus okozta krízis kezeléseként Nemzeti Válságkezelési Alapot kell felállítani, meg kell őrizni a munkahelyeket és célszerű azonnal kezelni a frissen kialakult munkanélküliséget. Gazdaságvédelmi tervezetükben arra is felhívják a figyelmet, hogy szerintük szükségszerű az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása és szolidaritási, közjót biztosító intézkedések bevezetése.
Nyilvánosságra került a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) átfogó, a munkahelyek megvédését és a hazai vállalkozásokat előnyben részesítő válságkezelésre tett részletes javaslat csomagja. Ebből szemezgettünk. Azonnali intézkedéseket sürgetnek a munkahelyek védelme és a munkanélküliség kezelése érdekében.Vissza nem térítendő állami támogatás bevezetését kérik a bérköltségekre rakodó járulékok tekintetében.2021-2022-ig visszafizetendő állami kölcsön bevezetését szorgalmazzák. A kamara úgy véli, a szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak, azonban vannak, akik ebből a kedvezményből kiestek. Ilyenek a KIVA-t választó adóalanyok, ezért javasolják, hogy egy negyedévre – a KIVA kulcsot 12 százalékról 9 százalékra mérsékeljék ezekben az ágazatokban. Az éves adók tekintetében az adóelőleg fizetési kötelezettség felfüggesztését kérik. Úgy vélik, lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások és az éves beszámoló beadási határidejének kitolására a veszélyhelyzet végét követő 60. napig. Szorgalmazzák a szocho kedvezmény széleskörű kiterjesztését.
20 százalékos állami hozzájárulást kérnek
A munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát, és azt követően a bére meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Pl. ez az arány lehetne 60 százalékos bér, amihez az állam 20 százalékos kiegészítést biztosít, a dolgozó 20 százalékos jövedelemcsökkenést visel el. Felmerülhet, hogy a támogatást „alanyi jogon” közvetlenül is kaphatnák a dolgozók a Magyar Államkincstártól. Mindez a költségvetésre kevesebb terhet ró, mint a „tisztán” munkanélküli ellátás - olvasható a kamara érvelése.
Kifehérítenék az egész gazdaságot
A szürke-, feketegazdaságban működő munkavállalók jelenlegi látens munkanélküliségét lehetőségként is meg lehet ragadni, amennyiben ezek a területek célzott támogatást kapnak, akkor bizonyos határok között beterelhetővé válnak a „fehér” gazdaságba (pl. új közmunka programokba való átterelés). Ezért tartjuk fontosnak a szürke-feketegazdasági alapokkal rendelkező vállalkozások „mentésére” irányuló intézkedéseket.
Életképes hazai vállalkozók kiemelt támogatása
A kamara úgy véli, az állam lakossági beruházások elősegítésével is tudna keresletet generálni. Erre konkrét példa lehetne az „Otthon melege program”, amely élénkítené a keresletet, ha ezt újraindítanák, esetlegesen módosított tartalommal. Azt is hangsúlyozzák, hogy az iparágakat és a termelő vállalatokat nem egyformán érinti a válság, ezért a támogatásuk sem lehet egységes! Véleményünk szerint előnybe kell részesíteni a magyar közép- és kisvállalatokat. Az innovációs húzóhatás segíteni fogja a piacon maradásukat. A cégdiagnózisban a kamarai hálózat aktívan részt tudni venni. Az „alvó” évek óta vesztességes vállalkozások támogatását úgy vélik mellőzni kell a krízishelyzetben, a készletező cégeket viszont támogatnák. A jelenlegi válságban azokat a kis- és középvállalatokat kell segíteni a kamara szerint, amelyek évek óta jól prosperálnak. A gyors hitelhez jutás is feltétele annak, hogy a bajba sodródott vállalkozások ne küzdjenek likviditási problémákkal. A munkáltatók naprakész tájékoztatásában a kamarai hálózat is részt venne.
Utalványt, támogatásokat kérnek
Egyszeri támogatást kérnek, azok számára, akik március 1. után vesztették el munkájukat. A nyugdíjasok számára egyszeri élelmiszerre, gyógyszerre, közüzemi vagy ICT számlákra fordítható utalványt kérnek. A gyermekek után is meghatározott összegű támogatást szorgalmaznak.A pedagógusok, egészségügyi dolgozók számára is plusz kompenzációt javasolnak, továbbá országos szintű, szélessávú internetlefedettség ingyenessé tételét javasolják. Új típusú közmunka-program bevezetését javasolják és azt, hogy az álláskeresési támogatás minimum 180 napra emelkedjen. A kamara szerint ki kell dolgozni a fenntarthatósági kérdéskörök támogatási lehetőségét, az ehhez igénybevehető K+F+I pályázatok olyan alkalmazását, amely különös tekintettel reagál a jelenlegi gazdasági helyzetre. A magyar gazdaság az elmúlt években jelentős erőfeszítések árán előrelépést tudott elérni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, ám a tervezet kidolgozói úgy vélik, ezek az eredmények veszélybe kerültek.
Nemzeti Válságkezelő Alapot hoznának létre
A tervezet készítő sürgetik a Nemzeti Válságkezelési Alap létrehozását. Ennek célja az állam által meghatározott természeti csapások (koronavírus) okozta gazdasági károk enyhítését szolgáló kiemelt feladatok külső forrásokból (is) történő finanszírozása. A Budapesti Értéktőzsde gondozásában pedig online portált indítanának, melynek egyik fontos funkciója az lenne, hogy hazai KKV cégek kapcsolatba léphessenek és könnyen egymásra találhassanak elsősorban hazai pénzügyi befektetőkkel. A közjavakat előállító iparágakat, cégeket a kamara szerint pedig kiemelten kell támogatni a jövőben is. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezen javaslatok közül mi valósul majd meg, de jövő héten várhatóan kiderül, hogy a kormány milyen gazdaságélénkítő terv mentén kívánja enyhíteni a vírus okozta krízist.
A javaslat részleteiről A kereskedelmi és Iparkamara oldalán olvashatnak.
Fotó: MTI, illusztráció
