Pesti Srácok

A DK is felzárkózott az MSZP-hez, nem szavazzák meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot

A DK is felzárkózott az MSZP-hez, nem szavazzák meg a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot

A Demokratikus Koalíció (DK) hallgat a liberális értelmiség kérlelésére, és utánozzák Tóth Bertalan MSZP elnök tejhatalomtól (!!!) való rettegését – nem fogák megszavazni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, ahogy azt sem támogatják, hogy az indítványt hétfőn házszabálytól eltéréssel tárgyalja a parlament. Vagyis a DK szerint egy globális járvány még nem indokolja a házszabálytól való eltérést.

Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke vasárnapi online sajtótájékoztatóján ismertette a DK elnökségének döntését. Molnár Csaba, aki a jogszabályt, egy rendkívül primitív történelmi párhuzammal (Reichstag, Hitler – ha valaki még máshol tartana a digitális oktatásban) felhatalmazási törvényjavaslatnaknevezte, azt mondta, hogy 16 uniós államban léptettek életbe rendkívüli jogrendet, de egyetlen olyan állam sincs, ahol a rendkívüli állapot az „idők végezetéig szólhatna”. A rendkívüli állapotot a kormánypártok az év végéig, vagyis addig tartják szükségesnek, ameddig a realista modellszámítások szerint minimum eltart a járvány, de Molnár Csabának ez már az idők végezete.

– mutatott rá a képviselő arra, hogy fogalma sincs a törvényről, de nagyon szeretne kitolni a kormánnyal.

PestiSracok facebook image

A politikus egyetértett azzal, hogy a rendkívüli helyzetben szükség van rendkívüli kormányzati felhatalmazásra, de úgy vélte, hogy a felhatalmazás megadásához néhány feltételnek teljesülnie kell. A pártja nevében négy feltételt megfogalmazó Molnár Csaba úgy fogalmazott: ezeket Orbán Viktor miniszterelnök akár a DK ultimátumának is tekintheti.

Az ultimátum a következőkből áll:

  1. a kormánynak csak meghatározott időre lehet felhatalmazást adni, és a DK ezért azt 15 naponként akarja felülvizsgálni;
  2. speciális ülésezési vagy szavazási formákat kell bevezetni, lehetővé tenni a távszavazást;
  3. és a különleges felhatalmazás kizárólag a járvány elleni védekezésre és a járvány okozta gazdasági bajok orvoslására terjedhet ki.

Utóbbitól különösen tart Molnár Csaba, nem szeretné, hogy a kormány a járványra hivatkozva más, azzal össze nem függő területeken is teljhatalmat gyakoroljon. A DK azt is javasolja, hogy a veszélyhelyzet idején minden frakcióvezetőnek legyen joga az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testület pedig ezekben az ügyekben három nap alatt hozzon döntést. Végül azt mondta, nem tudnak olyan büntetőjogi szabályozást támogatni, ami korlátozná a sajtószabadságot és megpróbálná elhallgattatni a független sajtót.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be pénteken az Országgyűlésnek. A kétharmados támogatást igénylő előterjesztés lehetővé tenné, hogy a kormány megtehessen minden olyan intézkedést és megalkothasson minden olyan normatív rendelkezést, amely a koronavírus-járvánnyal összefüggésben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges. A javaslat szigorítaná a büntető törvénykönyvben a karantén megszegésére és a rémhírek terjesztésére vonatkozó szabályokat is.

(MTI nyomán)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.