Modellszámítások igazolják: Magyarország jó úton jár a koronavírus elleni küzdelemben
A londoni Imperial College megbízásából végzett legújabb modellszámítások a Magyarországon is meghozott szigorúbb intézkedések megalapozottságát támasztják alá – írja az MTA legutóbbi közleményében. A szimulációk azt mutatták, hogy a társadalom kisebb részét érintő intézkedések elemei sem önmagukban, sem kombinációikban nem alkalmasak arra, hogy elfojtsák a járvány terjedését, azaz a Magyarországon is bevezetett határozott intézkedésekre van szükség.
Mint az MTA cikkében kifejtik, az Imperial College professzora, Neil Ferguson vezetésével összeállt szakértői csoport azt mérte fel, milyen hatással lennének az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában a különféle korlátozó intézkedések a koronavírus terjedésére, a kórházi kapacitások kihasználtságára és a járvány halálozási mutatóira. A felhasznált számítógépes modellt a vizsgált országok részletes demográfiai adataira alapozva építették fel. Ebben a szimulált világban "engedték szabadjára" a koronavírust, amelynek terjedésére az ismert statisztikai adatokat használták fel. A cikkben kiemelik: a tanulmány legfontosabb kérdésfelvetése az volt, elegendő-e enyhébb kényszerintézkedésekkel csillapítani a járvány lefolyását, vagy nagyobb járulékos megrázkódtatások árán keményebben be kell avatkozni. Mint ismert, Nagy-Britanniában még néhány nappal ezelőtt sem volt egyértelmű, hogyan dönt a kormány, és Fergusonék tanulmánya nagy szerepet játszott abban, hogy végül a szigorúbb intézkedések bevezetése mellett döntöttek.
Az új koronavírusra az eddigi statisztikák szerint az a jellemző, hogy egy olyan társadalomban, ahol nem vezetnek be semmiféle óvintézkedést, egy beteg átlagosan 2,4 embernek adja át a fertőzést. A csillapítás (mitigation) azt jelenti, hogy ezt az értéket lejjebb szorítják, de még 1 felett marad, vagyis a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek összlétszáma folyamatosan nő, csak lassabb ütemben. Az elfojtás (suppression) azt jelenti, hogy a kényszerintézkedések következtében annyira megritkulnak a fertőzés átadását segítő találkozások, hogy egy beteg átlagosan 1-nél kevesebb embernek adja át a fertőzést.
A kutatók rendkívüli intézkedések egész sorozatát vázolták fel. Az intézkedések első csoportja a társadalom kisebb részét érinti:
- a tüneteket mutató betegek elkülönítése;
- a tüneteket mutató beteggel egy háztartásban élők önkéntes karanténja;
- a hetvenévesnél idősebbek szociális távolságtartása (a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése).
Az intézkedések második csoportja a teljes társadalmat érinti:
- iskolák, egyetemek bezárása;
- szociális távolságtartás a teljes társadalomban (a háztartáson kívüli kontaktusok csökkentése).
A szimulált intézkedések esetén számítottak arra, hogy egy szabad társadalomban nem lehet minden polgár mellé rendőrt állítani, tehát biztosan lesznek olyanok is, akik fittyet hánynak az intézkedésekre, és ezzel gyengítik a hatásukat. A szimulációk azt mutatták, hogy a társadalom kisebb részét érintő intézkedések elemei sem önmagukban, sem kombinációikban nem alkalmasak arra, hogy elfojtsák a járvány terjedését. Ezen még az sem változtat, ha emellett még az iskolákat, egyetemeket is bezárják. Ráadásul az egészségügyben rendelkezésre álló intenzív osztályos kapacitásoknak többszörösére lenne szükség a súlyos betegek ellátásához. A szimulációk szerint tehát szükség van a teljes társadalmat érintő, drasztikus intézkedésekre – amilyenek bejelentéséről nap, mint nap hallhatunk Magyarországon, a modellezés alapján pedig az is kijelenthető, hogy a Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések valóban arányban vannak a probléma súlyával.
Ferguson szakirodalmi adatokra támaszkodva azt írja, hogy legkorábban nagyjából egy-másfél év múlva van esély arra, hogy elérhetővé váljon egy hatékony, tömegesen elérhető vakcina. Az elfojtás stratégiájának alkalmazásával ugyanakkor a szimulációk szerint leszorítható a járvány, de mivel a vírus nem fertőz meg nagy tömegeket, nem kezd kialakulni semmiféle "nyájimmunitás", amikor a fertőzésen átesettek maguk is lassítani kezdik a terjedést. Vagyis, amint feloldják az intézkedéseket, a lakosság ugyanolyan védtelen lesz a vírussal szemben, amilyen a járvány kitörésének első napján volt. A kutatócsoport a jelen helyzetben azt az eljárást látja követhetőnek, ha az intenzív osztályokon új koronavírus-fertőzés miatt kezeltek számának alakulása szerint “be- és kikapcsolják” a szélesebb körű rendkívüli intézkedéseket (mint a szociális távolságtartás és az iskolák bezárása). A modellszámítások azt mutatják, hogy ilyen, szélesebb körű rendkívüli intézkedések fenntartására a vakcina elérhetőségéig hátralevő idő nagyjából kétharmadában szükség lehet.
Forrás: MTA közleménye; Vezetőkép: MTI
