Pesti Srácok

Romániában szükségszállásokat biztosítanak a legfontosabb ágazatok dolgozóinak

Romániában szükségszállásokat biztosítanak a legfontosabb ágazatok dolgozóinak

Az egészségügyi személyzet, az áruszállítók és az energetikai rendszerben dolgozók szükségszállásáról rendelkezik a koronavírus-járvány miatt megszövegezett negyedik romániai katonai rendelet, melynek részleteit vasárnap este ismertette Marcel Vela belügyminiszter. A helyi hatóságoknak és a kórházak működtetőinek szállodákban kell biztosítaniuk szállást az egészségügyi személyzet számára, hogy elkerüljék családjuk megfertőzését. A katonai rendelet megtiltotta az energia és üzemanyagárak emelését, valamint a víz- és szemétdíj növelését a sürgősségi helyzet idejére.


A miniszter elmondta, hogy az elkülönítés lehetőségének a megteremtésével segíteni szeretnének azokon, akik segítik az országot a járvány leküzdésében. Lehetővé akarják tenni számukra, hogy ne veszélyeztessék családjukat. A nemzetközi áruszállításban dolgozók számára a munkáltatójuk vagy a hatóságok biztosítanak 14 napos szükségszállást a hazatérés után. A rendelet annak a lehetőségét is biztosítja, hogy a szállítók otthoni elkülönítésben maradjanak. A rendelet a légi és a vízi szállításban dolgozó személyzetre is érvényes. A helyi hatóságoknak és a kórházak működtetőinek szállodákban kell biztosítaniuk szállást az egészségügyi személyzet számára, hogy elkerüljék családjuk megfertőzését.


A katonai rendelet megelőző elkülönülést ír elő azok számára is, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a földgáz kitermelésében és a villamosenergia előállításában, továbbításában és szolgáltatásában, a szolgáltató rendszerek fenntartásában. Marcel Vela miniszter ezt azért tartotta fontosnak, mert az energetikai rendszer fennakadások nélküli működtetése elengedhetetlen a járvány elleni harcban. A katonai rendelet megtiltotta az energia és üzemanyagárak emelését, valamint a víz- és szemétdíj növelését a sürgősségi helyzet idejére. Előírja a tömbházak lépcsőházainak és liftjeinek rendszeres fertőtlenítését, valamint azt, hogy a tömbházak bejáratainál fertőtlenítő szereket kell elhelyezni.


A katonai rendelet rögzítette, hogy a 65 év fölötti lakosság nemcsak a korábbi rendeletben megszabott délelőtti idősávban, hanem korlátozások nélkül elhagyhatja a lakását, ha orvosi kezelésre kell eljutnia. Az idősek este 20 és 21 óra között írásos nyilatkozat nélkül is kimehetnek a lakásból a háziállatokat ellátni, vagy megsétáltatni. Új részlet a rendeletben, hogy a házi elkülönítés és a karantén szabályait megszegő személyeknek amellett, hogy a tettenéréstől további 14 napos karanténba kell vonulniuk, fizetniük is kell a vesztegzár költségeit. A médiát azzal próbálja segíteni a rendelet, hogy a járvánnyal kapcsolatos közszolgálati közlemények sugárzását a korlátozott reklámidőn felül is lehetővé teszi.

PestiSracok facebook image


A sajtótájékoztatón Raed Arafat, a belügyminisztérium államtitkára jelentette be, hogy a rendelet értelmében az állami egészségügyi ellátásban dolgozókat szükség esetén más egységekbe vezényelhetik. Az orvosok, nővérek, ápolók nem utasíthatják el az időszakos áthelyezést. Az államtitkár ismertette a járvánnyal kapcsolatos legfrissebb adatokat is. Elmondta, hogy vasárnap estére 1815-re emelkedett a romániai megbetegedések száma, 206 fertőzött meggyógyult, 43 meghalt, 52 beteget kezelnek intenzív osztályon.


Forrás: MTI/fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.