Pesti Srácok

XXI. Század Intézet: Magyarország a második legstabilabb uniós tagállam

XXI. Század Intézet: Magyarország a második legstabilabb uniós tagállam

Magyarország - Málta után - a második legstabilabb uniós tagállam a 2016 és 2019 közötti politikai, gazdasági és biztonsági folyamatok vizsgálata alapján - állapította meg a XXI. Század Intézet az Európai Stabilitás Index 2016-2019 című kutatásában, amelynek következtetéseit hétfőn juttatták el az MTI-hez.

Az elemzésben kiemelték, hogy Magyarországnak és a hozzá hasonló tagállamoknak jelentős előnyt jelenthet a válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt csaknem fél évtizedben. Jobb helyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus a leginstabilabb déli tagállamokat sújtja leginkább, nekik már egy eleve rendkívül nehéz helyzetből kell megbirkózniuk a járvánnyal és gazdasági hatásaival - írták.

- emelték ki.

PestiSracok facebook image

Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság - folytatták -, mint a 2008-as globális gazdasági válság, amikor a politikailag instabil, eleve gyengélkedő gazdasággal rendelkező állam elsőként fordult az IMF-hez és más nemzetközi szervezetekhez segítségért.

A stabilitási rangsorban a harmadik és negyedik helyre - szintén a visegrádi négyekhez tartozó - Lengyelország és Csehország került. A középmezőnyben helyezkedik el a meghatározó tagállamok közül Ausztria, Hollandia és Németország. Ezekben az országokban a politikai stabilitás mellett, a gazdasági és társadalmi stabilitás is erőteljesen csökkent az elmúlt években - írták. Ebben a csoportban találhatók a balti államok is.

A kutatás alapján a legnagyobb bajban Spanyolország van, ahol 2019 novemberében négy éven belül a negyedik választást kellett megtartani, de így is csak hónapok után sikerült felállítani egy parlamenti többséggel éppen csak rendelkező koalíciós kormányt. Az országot emellett a katalán szeparatizmus erősödése miatt a szétesés is fenyegeti, számottevő a terrorfenyegetettség, gyenge a gazdasági növekedés, magas az államadósság, az unióban a második legmagasabb a munkanélküliek aránya, ráadásul egy rendkívül súlyos demográfiai válság is nagy társadalmi kockázatokat jelent - állapították meg. Igen instabil Görögország is, de nincs sokkal jobb helyzetben Olaszország és Franciaország sem, amelyek szintén a stabilitási rangsor végén helyezkednek el.

Az Európai Stabilitás Index a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitáson belül hat-hat területet vizsgál. Az országok elemzése és rangsorolása során az Eurostat, a KSH, az OECD, a Statista, a World Bank, a Trading Economics, a NATO, a Global Terrorism Index, valamint a The Global Economist adatbázisait vették alapul. Az intézet a kutatásban az adott ország kormányzati honlapját, dokumentumait, valamint a vizsgált területeken megjelenő bejelentéseket, híreket, politikai eseményeket és közvélemény-kutatási adatokat is felhasználta - tájékoztattak.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.