Pesti Srácok

110 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagot fogadott el a francia parlament

110 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagot fogadott el a francia parlament

A francia parlament csütörtök este végleg elfogadta a koronavírus-járvány miatt módosított költségvetést és a 110 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagot. Előbb az alsóházban a képviselők, majd este a szenátorok is jóváhagyták a járvány kitörése óta második alkalommal történt módosítást, amelynek értelmében 110 milliárd euróra emelkedik a kormány mentőcsomagja, amellyel a járvány gazdasági és szociális következményeire kívánt válaszolni.

Az elfogadott javaslat a francia hazai össztermék (GDP) 8 százalékos visszaesésével, 9,1 százalékos államháztartási hiánnyal számol és úgy kalkulál, hogy az államadósság a GDP 115 százalékára nőhet a múlt év végi 98,1 százalékról. Az új költségvetés 24 milliárd eurót szán a francia vállalatok részleges kényszerszabadságra küldött munkavállalói számára biztosított állami jövedelem-kiegészítésre, 7 milliárd eurót az egyéni vállalkozók szolidaritási alapjára, és 20 milliárd eurót a nehézségekkel küzdő stratégiai nagyvállalatok feltőkésítésére, mint például az Air France légitársaság. Az összegben szerepel a 4 millió legszegényebb háztartásnak nyújtott 150 eurós egyszeri támogatás és a gyerekenkénti 100 eurós plusz juttatás is, amit a kijárási korlátozások feloldásakor utal át a kormány, valamint 8 milliárd euró a rendkívüli egészségügyi kiadásokra és az egészségügyi dolgozók kiemelt jutalmára és megemelt túlórapénzére.

A francia statisztikai hivatal csütörtöki jelentése szerint a francia gazdaság jelenleg olyan állapotban van, mint egy "elaltatott szervezet, amely nem képes az alapvető életfunkcióit se ellátni". Az adatok szerint a francia kereskedelem 41 százalékkal esett vissza a karantén kihirdetése óta. Bruno Le Maire gazdasági miniszter ezért csütörtökön jelezte, hogy azt szeretné, ha az éttermeken, a bárokon és a kávéházakon kívül a kijárási korlátozások május 11-i feloldása után valamennyi kereskedelmi egység megnyitna.

A kormány csütörtökön azt is bejelentette, hogy 39 millió eurós kiegészítő támogatás nyújt a legszegényebbek élelmiszerellátására. A kijárási korlátozások március 17-i elrendelésekor a kormány már egyszer 65 milliós különtámogatást irányzott elő a hajléktalanokat segítő intézkedésekre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.