Pesti Srácok

A holland legfelsőbb bíróság engedélyezte az eutanáziát a súlyos demenciában szenvedők számára is

A holland legfelsőbb bíróság engedélyezte az eutanáziát a súlyos demenciában szenvedők számára is

A holland legfelsőbb bíróság kedden engedélyezte az eutanáziát a súlyos demenciában szenvedők számára is.A hágai testület keddi közleménye szerint a döntés értelmében az orvosok törvényesen segíthetik halálba a magasabb kognitív funkciók károsodásával élő betegeiket, amennyiben pácienseik azt előzőleg, még szellemi képességeik birtokában, írásban kérvényezték.

Szakértők szerint az ítélet mérföldkőnek számít Hollandia eutanázia-szabályozásban, mivel a jogszabályok eddig megkövetelték a páciens megerősített beleegyezését közvetlenül a végrehajtás elött. A súlyosan demens betegek azonban már nem voltak az ehhez szükséges szellemi képességeik birtokában. A legfelsőbb bírósági döntés annak nyomán született, hogy 2016-ban az ügyészség büntetőeljárás alá vont egy idősotthonban dolgozó orvost, aki eutanáziát hajtott végre 74-éves, Alzheimer-kórban szenvedő betegén, tartva magát a páciens előzőleges, kifejezett kérelméhez. Az orvost alacsonyabb szinten felmentették gyilkosság vádja alól, és kedden a legfelsőbb bíróság is kimondta ártatlanságát.

A világon elsőként Hollandiában legalizálták az eutanáziát 2002-ben, végrehajtását azonban szigorú szabályokhoz kötik. Az önkéntes halált azoknak engedélyezhetik, akik állandó, szinte elviselhetetlen, kevéssé csillapítható fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és az eutanáziát még teljesen tiszta tudatállapotban, cselekvőképesen kérelmezik írásban, ismételten.

Az eutanáziát végrehajtó orvosnak ki kell kérnie más orvos véleményét is.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Kiemelt kép:elpais.com

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.