A parlament jóváhagyása nélkül dönthet a svéd kormány a járvány idején
Minden párt megszavazta azt a felhatalmazási törvényt, ami többletjogosítványokat ad a svéd kormánynak az elkövetkező néhány hónapban. Eszerint a kormány a parlament előzetes jóváhagyása nélkül is, sürgősséggel rendelkezhet, ha a szükség úgy hozza – szúrta ki a Mandiner. A törvény sajátossága, hogy bár tételesen sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben a kormány önállóan dönthet, a felsorolás legutolsó eleme kiskaput is enged a kormány számára.
A svéd parlament módosította a járványügyi felhatalmazási törvényt, amelynek értelmében az elkövetkező néhány hónapban a svéd kormány sürgős esetben akár a parlament előzetes jóváhagyása nélkül, rendeleti úton is hozhat döntést bizonyos tárgykörökben a járvány kapcsán.
Kiskapu a törvényben
Ezek közé a tárgykörök közé tartozik a gyülekezés ideiglenes korlátozása, a bevásárlóközpontok és más kereskedelmi helyszínek bezárása, de akár a belső újraelosztási mechanizmusok ideiglenes átstrukturálása a járványügyi védekezés hatékonyságának biztosítása érdekében. A törvény sajátossága, hogy bár tételesen sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben a kormány önállóan dönthet, a felsorolás legutolsó eleme kiskaput is enged a kormány számára (a felsorolás utolsó eleme a „más, hasonló jellegű ideiglenes intézkedéseket” szabályozza). A svéd jogrendszer tükrében a felhatalmazási törvény egyfajta tűzoltásként is felfogható: a különleges jogrend fogalmát csak a hadiállapot és a háború veszélyére tekintettel ismeri, ezért alapesetben is reális esély mutatkozik arra, hogy a mostanihoz hasonló veszélyhelyzet alkotmányellenes közhatalmi döntéseket szül. Erre a svéd közjogon tátongó sebre jelent átmeneti tapaszt az a felhatalmazási törvény, amelyet a svéd parlament a kisebbségi kormányra vonatkozóan elfogadott. A parlament felhatalmazásában egyébként legalább annyira lehet keresni a politikai indítékokat, mint a jó szándékot: jelenleg Svédországot kisebbségi kormány kormányozza, amely a világ kormányai többségétől láthatóan eltérő, különutas járványügyi védekezési stratégiát folytat – már amennyiben védekezési stratégiának lehet nevezni.
Svédország „védekezési stratégiája” megbukott
A kormány ugyanis mindeddig a laza biztonsági intézkedések pártján állt, így a vírus elméletileg különösebb akadály nélkül terjedhetett a svéd népesség körében az elmúlt hetek alatt. Erre a tudósközösség is felfigyelt: 22 szakértő emelte fel a szavát a laza „koronapolitika” ellen, mindezt annak apropóján, hogy a halálozási szám Svédországban már meghaladja az 1000 főt (volt olyan nap is, amikor 24 óra leforgása alatt 114 ember halt meg). Ezekkel a számokkal Svédország kiugró a szomszédos államokhoz képest, aminek fényében a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Svédország „védekezési stratégiája” lényegében megbukott. Innentől kezdve nyilvánvalóan egyetlen svéd párt sem kockáztatná azzal a saját renoméját, hogy aktívan befolyásolja a járványügyi védekezés kimenetelét: a felhatalmazási törvény abba a kényelmes helyzetbe hozhatja a parlamenti pártokat, hogy a járvány ideje alatt nem lesz más teendőjük, mint a kormány sürgősséggel meghozott intézkedéseit utólag jóváhagyni a jogbiztonság fenntartása érdekében.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI
