Pesti Srácok

Agrárminisztérium: Az EU-ban elsőként krízisbiztosítási rendszer is segítheti az agrárágazatot

Agrárminisztérium: Az EU-ban elsőként krízisbiztosítási rendszer is segítheti az agrárágazatot
Nagy István 2019.07.09. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az elmúlt időszak agrárágazatot érintő piaci nehézségei és a közeljövő kihívásai – ideértve a koronavírus-járvány által okozott jelenlegi piaci és gazdasági körülményeket – rámutatnak arra, hogy szükség van a már meglévő mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár bővítésére. A kormány ezért – az Európai Unióban elsőként – be kívánja vezetni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. Az erről szóló törvényjavaslatot Nagy István agrárminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek – közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán.

Az agrártárca ismertette, hogy a hazai mezőgazdasági kockázatkezelés az egyik legfejlettebb az EU-ban. A növénytermesztés időjárási kockázatait egymásra épülő elemeivel, három pillérrel kezeli (agrárkár-enyhítés, növénybiztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklés). Az új, negyedik pillér bevezetésével a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is biztosítani. A javaslat szerint a részvétel a krízisbiztosítási rendszerben önkéntes, és a termelői öngondoskodáson alapul. Működésének lényege, hogy a csatlakozó termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, és adatot szolgáltat a referencia időszaki és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem megállapításához. Ha a rendszerhez csatlakozó termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme a referencia időszakéhoz képest 30 százalékot meghaladóan csökken, akkor az állam a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kisebb részben termelői befizetésekből, nagyobb részt a jelenlegi Vidékfejlesztési program európai uniós kapcsolódó támogatásából álló pénzügyi forrásokból kompenzációt fizet a termelőnek. A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő végrehajtási, nyilvántartási és egyéb közigazgatási feladatokat – az agrárkár-enyhítési rendszerben már sokéves tapasztalattal rendelkező – Magyar Államkincstár láthatja majd el. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer – a törvényjavaslat elfogadása után – 2021 elején indulhat el – ismertette közleményében az AM.

Forrás: MTI; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.