Dr. Szlávik János: A gyógyult betegek is fertőzhetnek, sokan észrevétlenül esnek át a betegségen
Észrevétlenül is át lehet esni a koronavírus-fertőzésen, ennek pedig nagyobb az esélye, mint gondolnánk – többek között erről is beszélt az Origónak adott interjújában Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Azonban figyelmeztetett, ez nem jelenti, hogy ha valaki tünetmentes, ne lehetne hordozó. A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem lehet megállapítani, hogy valaki enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átesett-e már a fertőzésen; ezt csak egy speciális teszttel lehetne megállapítani, ahol a vérből kimutatják az antitesteket.
Dr. Szlávik János az Origónak elmondta: korábban úgy gondolták, hogy a tünetmentes fertőzöttek aránya legfeljebb 10 százalék körüli lehet, újabb tanulmányok a témában azonban kimutatták, hogy akár a vírust hordozók egyharmada is tünetmentes lehet. Ez pedig a vírushordozók azonosítását jelentősen nehezíti. A főorvos hozzátette: ugyan kisebb mértékben, mint a tüneteket produkáló betegek, de ők is átadhatják a fertőzést közvetlen környezetüknek.
A fertőzés lehetősége fennáll azoknál is, akiknél semmilyen tünet nincs, vagy enyhe tünetekkel rendelkeznek. Mivel ez a fertőzés a légutakon keresztül történik, mindenképpen szükséges valamilyen cseppfertőzés, de tárgyak érintésével is átadhatja a vírust a fertőzött. Nem kell annyira félni a tünetmentes emberektől, de nem zárható ki, hogy a fertőzés rajtuk keresztül is terjedhet
– fogalmazott a szakember. A főorvos kifejtette továbbá: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy tünetmentesen esik át a fertőzésen. Hozzátette: 60 éves kor felett "gyorsul be" a fertőzés, 70-80-90 éves betegeknél nagyon gyakori a súlyos kimenetelű fertőzés, és náluk gyakoribb a halál is. Azonban azt is elmondta: ezek a tényezők csupán támpontot adnak a betegség lefolyásának megjóslásában; valójában senki nem tudja megmondani, hogy valaki miért esik át a fertőzésen tünetmentesen, vagy miért lesz lázas, miért alakul ki tüdőgyulladás. Dr. Szlávik János szót ejtett arról is, hogy elméletileg megállapítható, hogy valaki fertőzött volt-e, ugyanis a fertőző betegségek nagy részénél az emberi szervezetben maradnak olyan antitestek, amelyek igazolják, hogy valaki átesett már a betegségen. Az antitestek kimutatására léteznek otthoni használatra alkalmas gyorstesztek, azonban ezek pontossága legalábbis kétséges.
A gyorstesztek, amelyek ma már rendelkezésre állnak szerte az országban, bizonyos esetekben meg tudják határozni azokat az antitesteket, amelyek igazolják, hogy valaki átesett a fertőzésen. De ezeknek a teszteknek a megbízhatósága nem teljesen megfelelő – különösen azért, mert a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező fertőzöttben kevés lehet az antitest
– fejtette ki a főorvos. A szakember ennek kapcsán elmondta azt is, hogy akik átestek a fertőzésen – attól függően, hogy mennyi antitest van a szervezetükben –, viszonylagos védettséget élveznek a fertőzéssel szemben, illetve annak továbbítására is kevésbé alkalmasak. Ugyanakkor hozzátette: akik sejtik, hogy átestek a fertőzésen, és nem telt el a gyógyulást követően még két hét, akkor jobban teszik, ha két hétig még otthon maradnak és vigyáznak másokra. Kimutatták ugyanis, hogy a gyógyult esetek egy részében egy-két hétig még maradhat vírus a torokváladékban és a légcsőben; bizonyos esetekben ezek az emberek még fertőzhetnek. A védekezés jövőjéről szólva a főorvos elmondta: távol-keleti példák szerint vannak olyan esetek, ahol valaki enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget és újra fertőződhetett. Jelenleg ezeket az eseteket a kutatók vizsgálják.
A tudósok szerint nem zárható ki, hogy ezzel a betegséggel az emberiség újra fertőződhet majd a következő szezonban vagy évben. Valószínű, hogy ennek a járványnak is a megoldása a védőoltás lesz. Nagy remények vannak, hogy talán már ezen a télen az emberiség rendelkezésére áll majd a vakcina
– vélekedett dr. Szlávik János.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Kovács Attila
