Pesti Srácok

Eddig csak ötletbörzét tartott az EU elitje arról, hogy miképp állítsák talpra a gazdaságot a járvány után

Eddig csak ötletbörzét tartott az EU elitje arról, hogy miképp állítsák talpra a gazdaságot a járvány után

A francia gazdasági és pénzügyminiszter szerint az Európai Uniónak minden rendelkezésére álló válságkezelő eszközt be kell vetnie a koronavírus-járványra válaszul, és új közös mechanizmust kell kidolgoznia a gazdaság fellendítésének finanszírozására.

Bruno Le Maire csütörtökön tartott online sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az euróövezet állandó válságkezelő eszközét, a négyszázmilliárd eurós hitelezési kapacitással rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) elérhetővé kell tenni finanszírozási forrásként a tagállamoknak minimális követelmények mellett és anélkül, hogy megbélyegeznék azokat az országokat, amelyek rászorulnak a segítségére.

– mondta a francia miniszter, aki egyúttal támogatásáról biztosította az Európai Bizottság javaslatát egy százmilliárd eurós munkanélküliségi viszontbiztosítási alap felállítására.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki Bruno Le Maire.

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács a múlt héten két hetet adott a pénzügyminisztereknek arra, hogy kidolgozzák javaslataikat a járvány okozta gazdasági nehézségek közös uniós szintű kezelésére. Két tábor áll egymással szemben: Franciaország, Olaszország, Spanyolország és hat másik ország azt szorgalmazza, hogy a koronavírus-járvány által okozott károkat enyhítő intézkedéseket közös kötvénykibocsátással finanszírozzák. Az északi országok Németország és Hollandia vezetésével ugyanakkor úgy vélik, hogy az Európai Központi Bank által bejelentett intézkedések, az ESM forrásainak igénybe vétele, illetve a lazább költségvetési szabályok egyelőre elegendőek. Le Maire áthidaló megoldásként azzal a javaslattal állt elő, hogy átmeneti időre hozzanak létre egy közös alapot, amely kizárólag a járvány lezárultát követő gazdaságélénkítő intézkedések finanszírozására és összehangolására szolgál. Az Európai Bizottság irányítása alá kerülő – kizárólag egy célt és tíz évre szóló – alapot minden uniós tagállam által garantált kötvények kibocsátásával töltenék fel. Le Maire arról nem beszélt, hogy mennyi pénz kellene egy ilyen alapba.

Neves európai közgazdászok már március közepén javasolták, hogy az ESM pénzalapjait használják a koronavírus-járvány miatt bajba jutott vállalkozások finanszírozására, a pénzügyi stabilitás garantálására. Elképzelésük szerint minden uniós tagország számára könnyen és gyorsan lehívható hitelkeretet kellene nyitnia az ESM-nek a vírusjárványban való érintettségük arányában. A hitelkeret mindenhol csökkentené a finanszírozási költségeket és emellett még függetlenítené is a tagországokat saját finanszírozási korlátaiktól. A jelenleg érvényes szabályok szerint az euróövezet finanszírozási nehézségekkel küzdő vagy annak veszélyével szembenézni kényszerülő tagállamai bizonyos feltételek mellett pénzügyi támogatást kaphatnak az ESM-en keresztül. Az adott tagállam csak szigorú feltételek mellett kaphatja meg a támogatást, és csak abban az esetben, ha a helyzet az egész euróövezet és az ahhoz tartozó tagállamok stabilitását fenyegeti.

Forrás: MTI; Fotó: AFP/Patrick Hertzog

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?