Pesti Srácok

Egyre több német tartományban vezetnek be maszkviselési kötelezettséget

Egyre több német tartományban vezetnek be maszkviselési kötelezettséget

Egyre több német tartományban vezetnek be maszkviselési kötelezettséget a koronavírus-járvány miatt, kedden Baden-Württemberg, Hamburg és Schleswig-Holstein is beállt a sorba. Ugyancsak kedden a Robert Koch (RKI) országos járványügyi intézet figyelmeztetett, hogy bármikor ismét elindulhat egy újabb fertőzéshullám, amely nagyobb és pusztítóbb lehet, mint az első.

Baden-Württembergben a tartományi kormány döntése alapján április 27-től a szájat és az orrot takaró maszkkal, kendővel vagy sállal lehet részt venni a közösségi közlekedésben, és belépni boltokba. Ugyanígy rendelkezdett a csaknem 2 millió lakosú kikötőváros, a tartományi rangú Hamburg vezetése is. Schleswig-Holsteinben április 29-től vezetik be a szabályt. Bajorországban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában ugyancsak jövő hétfőtől kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésben és a kiskereskedelmi üzletekben, Türingiában pedig már péntektől. Az elsőként lépő Szászországban már bevezették az új szabályt a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadásának akadályozására.

Az RKI elnökhelyettese, Lars Schaade berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az új típusú koronavírus úgynevezett alap reprodukciós rátája (R0) 2 és 3 között van, vagyis egy fertőzött átlagosan 2-3 embernek adja át a kórokozót, ha senki nem tesz semmit a terjedése ellen. A járványlassító intézkedésekkel sikerült ezt az arányt 1 alá szorítani, de az intézet legutóbbi számításai szerint újra emelkedés tapasztalható, a tényleges R0 0,7-ről 0,9-re ugrott, vagyis kevésbé enyhül a járvány, mert minden eddigi fertőzöttre majdnem 1 újabb jut. Ez az arány nehezen csökkenthető, alakulását csak az emberek magatartása befolyásolja. A járványlassító korlátozások feloldásával könnyen ismét felszökhet, és hetekig tarthat, mire ismét számottevően csökken a járvány hevessége - fejtette ki Lar Schaade.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének megőrzéséhez nemcsak a fertőzési arányszámot kell minél tartósabban minél alacsonyabbra szorítani, hanem a napi új fertőzések számát is csökkenteni kell - tette hozzá az RKI elnökhelyettese, rámutatva, hogy az R0 akkor is 1, ha rendre 50 ezren fertőződnek meg, és akkor is, ha 2000-nél stabilizálódik a napi új esetek száma. Aláhúzta, hogy igazi enyhülést csak a védőoltás vagy a vírus okozta betegséget ártalmatlanná tévő gyógyszer kifejlesztése hozhat. Nem tudni, hogy ez mikorra várható, ezért a belátható időben a vírus terjedésének ellenőrzésére kell összpontosítani, és a járványügyi szempontokat összhangba kell hozni az egyéb társadalmi és gazdasági érdekekekkel. Mint mondta, a szövetségi kormány és a tartományoi kormányok megállapodása a korlátozások fokozatos feloldásáról "ésszerű kompromisszum", elfogadható egyensúlyt teremt ezen érdekek, szempontok között. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyetért a legismertebb német szakértő, Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézete vezetőjének helyzetértékelésével, miszerint a vírus földrajzi, és az idősebb korosztályokat is elérő társadalmi "diffúziója" - szétterjedése - révén néhány hét alatt kiformálódhat egy újabb hullám, amelyben a fertőzések már nem sűsűsödési pontokra és kevésbé érintett régiókra osztják fel az országot, hanem egyenletesebben jelennek meg, és országszerte súlyosan megterhelik az ellátórendszert.

PestiSracok facebook image

A vírus diffúzióját jelzi az is, hogy több mint 14 ezer fertőzést regisztráltak már idősotthonokban és fogyatékossággal élőket, hajléktalanokat vagy menedékkérőket, menekülteket ellátó intézményekben. A RKI adatai szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) keddig országszerte 143 457 ember szervezetében mutatták ki, ami 1785 esettel több az egy nappal korábbinál. A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 3700-zal 95 200-ra emelkedett.

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.