Pesti Srácok

Az Európai Bizottság nem lát okot, hogy eljárjon a magyar szükséghelyzeti törvény ügyében

Az Európai Bizottság nem lát okot, hogy eljárjon a magyar szükséghelyzeti törvény ügyében

Hiába lázított az ellenzék ezúttal is, diktatúrát kiáltva és hiába szervezték meg a nemzetközi nyomásgyakorlást is, az Európai Bizottság nem látja okát, hogy eljárást indítson Magyarország ellen a szükséghelyzeti törvény miatt – mindezt ráadásul a Die Welt című német lap címlapon hozza – vette észre a Mandiner.

A Die Welt „Ideiglenes felmentés Magyarországnak” címmel hozza a sztorit. Ezzel még csak az első etapon vagyunk túl – mint fogalmaznak, a Bizottságnak van terve a háttérben, és nyilván a hazai ellenzék is tesz majd az ügyünk "érdekében". Donáth Annára, Cseh Katalinra, Gyurcsánynéra vagy Ujhelyi Istvánra bizton számíthatunk – ők azok, akik örömmel tüsténkednek, ha egy kis mószerolásra adódik lehetőség.

A Mandiner a német lap cikke alapján azt írja, a Bizottság jogi szakértői az érintett uniós tagállamok szükséghelyzeti törvényeinek vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország esetében nincsenek kifejezett „kiindulópontok” a demokratikus alapjogok megsértéséhez, és ezért nem szükséges, hogy a Bizottság közvetlenül ellenintézkedésekkel éljen. Azt azért megígérték, hogy rajtunk tartják a szemüket, mert aggódnak a magyarországi szükséghelyzeti jogalkotás miatt; nyomon fogják követni, hogy a kormányunk hogyan ülteti a gyakorlatba a speciális jogalkotási lehetőséget. Állítólag a rémhírterjesztés miatt törvénybe iktatott szankciók homályosan vannak megfogalmazva, és ezért ezt is meg kell figyelni – állítják magasan informált körök a Bizottságtól.

A Mandiner megjegyzi, hogy a Die Welt vezető kommentátora, Jacques Schuster „Autoriter kísértés” című véleménycikkében szintén címlapon, a kelet-közép-európai demokráciák alattomos bomlásáról ír, ami állítólag évek óta zajlik. Magyarországon és Lengyelországban például már régóta megfigyelhető, hogy olyan intézményt gyengítenek, amelyek a nyílt társadalmakban fékezik a kormányon lévők hatalmát. Schuster meggyőződése, hogy Montesquieu hatalommegosztásának elve a PiS és a Fidesz számára csak a nyugati puhányság kifejezése, a demokratikus kompromisszumra való törekvés pedig a felvilágosodás fétise. A koronaválságot arra használják, hogy ezt a beállítottságot még gátlástalanabbul éljék ki. Rögzíti, hogy ha van esély a nyílt társadalomhoz való visszatérésre, akkor annak a kelet-közép-európai államokból kell érkeznie. Épp ezért szerinte bölcs a bizottság döntése, hogy most nem indítanak eljárást, hanem kivárnak, figyelnek, és majd akkor lépnek közbe, ha nincs más lehetőség.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner/Die Welt, Vezető kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.