Pesti Srácok

Hisztiznek a liberálisok a hazánknak ítélt uniós támogatás miatt

Hisztiznek a liberálisok a hazánknak ítélt uniós támogatás miatt

Magyarország kaphatja a legtöbb pénzbeli segélyt az Európai Unió válságkezelésére felállított CRII (Koronavírus-válasz Befektetési Kezdeményezés) – programból, minderről a Spiegel német lap számolt be terjedelmes írásban. Az európai bizottság márciusi döntése azonban igencsak kiverte a biztosítékot balliberális körökben, akik szerint egy diktátor (mármint Orbán Viktor) nem érdemel semmilyen támogatást, pláne nem uniós pénzt.

A március elején felállított CRII-alap összesen 37 milliárd eurót osztana szét a válságra adott válaszul az EU tagállamai között, ebből Magyarország akár 5,6 milliárd eurót, tehát közel kétezer milliárd forintot is kaphat, ami a bruttó nemzeti össztermékünk 3,8 százalékának megfelelő összeg, míg Olaszország eddig (!) összesen 2,3 milliárd eurót kapott. A liberálisok szerint azonban vérlázító, hogy Magyarországnak ennyi támogatási összeget ítéltek meg, mivel szerintük ezt egyáltalán nem érdemeljük meg. A német lapnak a helyzetet Gerald Knaus, egy berlini think-tank igazgatója azt mondta: már csak azért is abszurd, hogy Magyarországnak is folyósítanak a támogatási alapból, mivel hazánkat a járvány nem is érintette súlyosan, míg Olaszországban a gyors brüsszeli válasz, valamint a megfelelő segítség elmaradása komoly ellenérzéseket szült az unióval szemben.

– véleményezte a helyzetet Knaus, aki vélhetően a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos parlamenti döntésre célzott.

PestiSracok facebook image

A közismerten baloldali Spiegel a hungarofób közvéleménykutató szavait azzal nyomatékosította, hogy részletesen ecsetelni kezdte mindazokat a dezinformációkat, csúsztatásokat, hazugságokat, amelyekkel az elmúlt években rendszeresen találkozhattunk a hazai ellenzéki nagyágyúk hathatós közreműködésének köszönhetően. Egyik "kedvencünk" ezek közül az, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt tíz évben "sok mindenben gátolta egyes összeurópai, brüsszeli kezdeményezések létrejöttét", majd a Spiegel teljesen indokolatlanul arról kezd hosszas értekezésbe, hogy "Orbán hogyan akadályozta meg 2015-16-ban egy közös, európai menekültkvóta-rendszer kialakítását a földközi-tengeri és nyugat-balkáni menekülthelyzet gyors rendezése céljából". Egyelőre nem értjük, hogy a járványügyi vészhelyzethez szükséges anyagi támogatás és a kvótarendszer között mi az összefüggés, de fogadjuk el, hogy a Spiegel szerint mindenképpen fontos részletezni Magyarország menekültügyi politikáját ezzel kapcsolatban (is). A német lap egyébként még von der Leyen bizottsági elnököt is bírálta, amiért - bár kritizálja a felhatalmazási törvényt -, eddig nem jelezte, hogy módosítanák a Magyarországnak felajánlott 5,6 milliárd eurós összeget. A Magyarország-ellenes buliba nagy örömmel szálltak be a német Zöldek is: a liberális párt parlamenti képviselője, Franziska Brantner odáig ment, hogy kijelentette, azt tartaná tanácsosnak, ha Orbán „nem kapna teljesen szabad kezet” a segélyalap elköltésében, mert így legalább ellenőrzés alatt tudják tartani majd a "jogállamiság betartását".

Forrás: Spiegel, Mérce

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.