Koronavírus: Soros akcióba léphet az instabil gazdasági környezetet kihasználva
Vezető politikusok foglalkoznak már napi szinten azzal, milyen veszélyeket rejt az, ha egy ország a tőzsdespekulánsok célpontja lesz. Legutóbb Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter figyelmeztetett erre. Most leginkább Nagy-Britannia van veszélyben, ahol a font nagyot zuhant azután, hogy Boris Johnson miniszterelnököt kórházba kellett szállítani a koronavírus miatt. Egyesek ezt megpróbálhatják kihasználni annak érdekében, hogy gyarapítsák vagyonukat; így tett korábban pont az előbb említett szigetországgal Soros György is, aki kis híján bedöntötte a fontot.
Aznap este, hogy bejelentették, Johnson kórházba került, az angol font hirtelen gyengülni kezdett. A fizetőeszköz árfolyama éjszakára stabilizálódni kezdett, ám szakértők szerint a deviza érzékenyen reagál majd a jövőbeni bejelentésekre. Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint a koronavírus-járvány miatt a brit államadósság GDP-arányosan több, mint 90 százalék lehet. Az S&P ezt a becslést arra alapozza, hogy a második félévben a gazdasági aktivitás újraindul, és az egész évet tekintve egy 1,9 százalékos GDP-visszaesés lesz. A gazdasági nehézségeket és az árfolyam-ingadozásokat rendre kihasználják a tőzsdespekulánsok, akik az úgynevezett shortolással szerzik meg tisztességesnek nehezen nevezhető vagyonukat.
A V4NA emlékeztet rá, hogy Fekete Szerdaként emlegetik 1992. szeptember 16-át, amikor Soros György bedöntötte a brit fontot. A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több, mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurót keresett rajta. Nem sokkal a támadás előtt az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, azonban miután Soros akciója sikeres volt, kénytelenek voltak kilépni a kezdeményezésből. A Fekete Szerda előtt Soros és befektetési alapja hatalmas shortpozíciót – tulajdonképpen az árfolyam zuhanására való spekulálás – foglalt el a fonttal szemben. A brit kormányzat eközben elkezdte felélni devizatartalékait, hogy fontvásárlással a megfelelő szinten tartsa az árfolyamot, ám a zuhanást ezzel sem tudták megállítani. A spekuláns szeptember 15-én elkezdte a piacra önteni a fontot, amit a szeptember 16-i kereskedési nap kezdetén a Bank of England megpróbált ugyan felvásárolni, de nem tudtak lépést tartani a spekuláns alapjával. A Fekete Szerda reggelére Soros 10 milliárd dollár értékű fontot adott el. Az akkor már miniszterelnök John Major végül elfogadta, hogy fontvásárlással nem tudják megállítani a zuhanást és az alapkamat 10 százalékról 12-re emeléséről döntött, de ez csak Soros malmára hajtotta a vizet. A piac ezt gyengeségnek fogta fel és folytatta a font eladását. Soros György egyértelműen egy üzletember, hiába próbálja magát filantrópként beállítani – írja a V4NA.
A hírügynökség megemlíti, hogy az amerikai CBS televíziós csatorna 60 Minutes című műsorában Soros György bevallotta: őt csak a pénz mozgatja. Az interjúban azt is elárulta, hogy a szerinte a személyisége 14 évesen alakult ki, amikor végignézte, ahogy a nácik elszállítják és kisemmizik a zsidókat Budapesten. Soros azt is elismeri, hogy segített a zsidó emberek tulajdonának elkobzásában.
Egyáltalán nem volt nehéz. Lehet, gyerekként nem látod az összefüggéseket, de nem okozott problémát. Lehettem volna a másik oldalon is, de nem éreztem azt, hogy nem kellene ott lennem. Ha nem én csináltam volna, akkor elvette volna más. Nekem nem volt szerepem a tulajdonuk elvételében, így nem is éreztem bűntudatot
– fogalmazott a spekuláns, aki büszkén kijelentette: nem foglalkozik a társadalmi következményekkel.
Magyarországot is megtámadta már
Nem is oly rég, 2008. október 9-én Soros György megtámadta Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankját, az OTP Bankot. A shortolás következtében a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 7,1 százalékos mínuszban zárt, a forint rohamosan gyengült, illetve az állampapír-kereskedés is szinte teljesen leállt. A BUX hirtelen esése szinte teljesen annak volt köszönhető, hogy az OTP részvényei esni kezdtek. Az eset másnapján a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított és több hónapos vizsgálatot követően kiderítette, hogy Soros György alapja, a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni támadás hátterében. A PSZÁF megállapította, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint (akkori árfolyamon 2,5 millió dollár) pénzbírságot szabott ki. A PSZÁF szerint az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég.
Jól látható tehát, hogy Soros György és a hozzá hasonló spekulánsok mindent megtesznek a saját gazdagodásukért. A forgatókönyv egyszerű: az általuk pénzelt sajtóorgánumok felfújnak problémákat, amire a gazdaságok is reagálni kezdenek. Ha ez nem lenne elég, akkor jönnek a "civiljeik", akik aztán összefogva a saját hűbéres politikusaikkal mindent bevetnek, annak érdekében, hogy a spekulánsok gazdasági érdekeit érvényesítsék – jegyzi meg a V4NA.
Forrás: V4NA hírügynökség
