Pesti Srácok

Migránsok helyett az idős fertőzöttekről mondanak le Svédországban

Migránsok helyett az idős fertőzöttekről mondanak le Svédországban

Európa legnagyobb egyetemi kórházában – vészhelyzet esetén – nem adnak intenzív ágyat a 80 év felettieknek, azoknak, akik 70 év felettiek, de szív-, tüdő- vagy vesebetegek, illetve azoknak a 60 éven felülieknek, akik ezekből két vagy három betegségben is szenvednek, derül ki egy kiszivárgott levélből.

A szegényeket és az időseket érinti leginkább az, ahogyan a svéd kormány kezeli a koronavírust – állapítja meg cikkének címében az RT, amely közzétette a stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó, ma már 76 éves nyugdíjas – chilei származású – Marcello Ferrada de Noli járványtanra szakosodott emeritus professzor írását.

A professzor összegezte, hogy kormány által “nyájimmunitásnak” nevezett cél elérése közben ott a legrosszabbak az egymillió főre vetített adatok. Svédországban ez 86 halottat jelent, míg Finnországban 9-et, Norvégiában 20-at. Ráadásul a svéd hatóságok hetekig ismételgették, hogy a stratégiájuk legfontosabb célja az idősek védelme. Ám az áldozatok 40 százaléka éppen az idősotthonokban fertőződött meg és a Covid-19 halálesetek túlnyomó többsége Svédországban a 70 év feletti embereknél történt.

Ami a szegényeket illeti, a stockholmi régióban ez elsősorban a bevándorlók által lakott területekre vonatkozik, ahol olyan őshonos svédek is laknak, akik nem tudtak onnan elköltözni. A legrosszabb a helyzet Stockholm, Rinkeby-Kista külvárosában, ahol 10 ezer főre 48 fertőzött jut. Ugyanez az arány egy elitebb környéken, mint például Kungsholmen csak 9 eset. Amint arról a helyi média is beszámolt – írta a professzor – a 90-es években Svédország lebontotta a kórházak nagy részét, amelyet súlyos katasztrófák esetére tartottak fenn. Most, a meglévő kórházakban a koronavírussal fertőzötteket ápolják, viszont ezrével halasztottak el, főként idősebb embereken végrehajtandó műtéteket.

Habár március utolsó napjaiban Ann Linde külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a svédek „nagyon bíznak egymásban, valamint a hatóságokban és a politikusokban és a nyilvánosság követi a döntéseket”, ennek ellentmond a DN újság április 9-i felmérése arról, hogy hogyan tartják be az emberek a kormány által kért „társadalmi távolságot”. Ebből pedig az derült ki, hogy egyre kevesebben tartják be az ajánlásokat, ezért a fertőzöttek száma valószínűleg tovább fog növekedni. Az emeritus professzor hozzáfűzi, hogy szerinte a svéd megközelítés hibás, azért is mert – miután a kormány nem kényszeríti a polgárait keményebb védekezésre – a svédek még az ajánlásokat is kevésbé tartják be, mint azt feltételezték.

Visszatérve az idősekkel való bánásmódra, a nyugdíjas professzor korábbi munkahelye: a Karolinska Egyetemi Kórház, amely a legnagyobb Európában és, amely nemcsak a stockholmiakat, hanem bárki mást is ellát Svédország területéről, egy olyan hátborzongató dokumentumot készített amelyhez hasonló még soha sehol nem volt. Ezt az Aftonbladet szerezte meg és ebből az derül ki, hogy amennyiben elfogynának az intenzív ágyak az orvosi személyzet ne engedje a 80 éven felüli betegeket intenzív kezelésre, továbbá ne engedjék be az intenzívre azokat a 70 év feletti személyeket, akiknél egynél több „jelentős szervi elégtelenség” tapasztalható, valamint azokat, akiknek 60 év feletti betegeket akiknél ugyanezekből (szív-, tüdő- vagy vesebetegség) kettőnél több szervi betegsége van.

A kórház azt javasolja az orvosainak, hogy azokat, akik ebbe a kategóriába tartoznak és, akik már intenzív ápolásban részesülnek válsághelyzet esetén távolítsák el az intenzívről, hogy helyet biztosítsanak azok számára, akiknek nagyobb esélyük van a túlélésre. A dokumentumban azt is írják, hogy a betegeket „biológiai életkoruk” nem pedig a tényleges életkoruk alapján kell értékelni – azaz egy beteget biológiailag idősebbnek is lehet értékelni és fordítva. Egy nevét nem vállaló orvos azt mondta az Aftonbladet-nek, hogy nehéz lesz a beteg biológiai életkorának meghatározása.

A lap kérdésére a Karolinska PR-osztálya csak annyi mondott, hogy az iránymutatása svéd Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács által kiadott iránymutatáson alapul, amely ugyan nem tartalmazott konkrét korcsoportokat, de tartalmazta a “biológiai kor” meghatározását. Björn Eriksson a stockholmi régió egészségügyi igazgatója azzal nyugtatta meg az újságírót, hogy az intézetben 300 intenzív ágy van és olyan még eddig soha sem történt meg, hogy mindegyiket elfoglalták a betegek. Jelenleg is “csak” 90 ilyen ágy foglalt.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.