Pesti Srácok

Országgyűlés – KDNP: az ellenzék rémhíreket kelt a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról

Országgyűlés – KDNP: az ellenzék rémhíreket kelt a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint a kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját a parlament kedden este, a kormány szerint a javaslat mérföldkő a kulturális szektorban. Az ellenzék hevesen támadta a tervet, mire Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azzal vádolta az ellenzéket, hogy rémhírt és hisztériát kelt a javaslat kapcsán és hazugságokat állít a sajtóban.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára expozéjában azt mondta, hogy a hazai kulturális életet meg kellett és meg kell változtatni annak érdekében, hogy a világ változásaira érdemben lehessen reagálni. Az elmúlt tíz évben a magyar politikai és gazdasági innováció sikeresnek bizonyult, a kultúrának is fel kell zárkóznia ehhez a folyamathoz – tette hozzá. Sem a tudomány, sem a kultúra nem lehet az elit egy részének legitim monopóliuma – szögezte le. Azt is tudomásul kell venni, hogy az adóforintok nem anyagi jogon járnak – közölte az államtitkár, aki úgy fogalmazott: bár elismerjük és tiszteljük a más kultúrákat és civilizációkat, de nekünk a mi kultúránk a legfontosabb, a kormány a nemzeti kultúrában gondolkozik.

A javaslat mérföldkőnek minősül a kulturális szektor egészére nézve – jelentette ki Fekete Péter. Az a szándék, hogy áramvonalasítsák a kulturális intézményrendszert és a valósághoz igazítsák az elavult bérstruktúrát – mondta. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása nem előzmények nélküli – emelte ki. Hangsúlyozta, az előző évben több alkalommal is egyeztettek a béremelés vonatkozó kormányzati törekvésekről, és az egyeztetések során a kormányoldal szinte minden alkalommal felvetette a jogviszonyváltás lehetőségét. A sokszoros egyeztetés eredményeként összeállt egy problématérkép. A közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, ennek negatív hatásai begyűrűztek az ágazatba – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, ennek következményeként a legjobb emberek elvándorolnak a privátszférába. Külön kitért arra a garanciális rendelkezésre, hogy az érintettek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a jelenlegi szabályozás biztosít a számukra. A Magyar Államkincstár adatai alapján január 1-jén 18 ezer 936 volt közalkalmazott volt a területen. A kormány 2020-ban 6 százalékos béremelésről döntött, ami a szektor számára több, mint ötmilliárd forint többletforrást jelent – közölte.

Fidesz: a javaslat óriási lehetőséget ad az ágazatnak

PestiSracok facebook image

L. Simon László (Fidesz) azt mondta, a kulturális kormányzatnak nemcsak az a szándéka, hogy megmaradjon az ágazat dolgozóinak bére, hanem az is, hogy a fizetések folyamatosan emelkedjenek. Emlékeztetett, a kormány már ebben az évben 6 százalékos átlagos béremelést ígért a szféra dolgozóinak. A javaslat alapvetően szervezeti kulturális kérdésekről szól és óriási lehetőséget ad a régóta versenyhátrányban lévő ágazat számára – szögezte le. A közalkalmazotti bértábla nem adja meg a lehetőséget arra, hogy az intézményvezetők kellőképpen differenciáljanak és honorálják a minőségi munkát, a kimagasló szakmai eredményeket- közölte.

A Jobbik szerint elfogadhatatlan az előterjesztés

Rossz a lapjárása a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak, ők nem a jokert húzták, a Tiborcz és Mészáros urakhoz hasonlóan, őnekik egy feketepéter jutott – értékelt Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka. Véleménye szerint jobb lenne, ha Fekete Péter államtitkár a cilinderből valódi ajándékot varázsolt volna elő, nem pedig egy olyan gonosz bűvésztrükkre készülne, hogy nyomtalanul eltüntesse az érintett munkavállalók közalkalmazotti státuszát. Hangsúlyozta: a Jobbik nem adja a nevét ehhez a javaslathoz, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy nem egyeztettek az ágazat dolgozóival, szakmai és társadalmi párbeszédet nem folytattak le a javaslat benyújtása előtt. Érthetetlennek nevezte, hogy miért pont most, miért pont így kellett ezzel a javaslattal előhozakodni, a járvány időszakában, amikor sokan aggódnak a megélhetésért. Úgy értékelt: nincsen nemzeti emlékezet múzeumok nélkül, nincsen hiteles nemzeti múlt levéltárak nélkül, közművelődés nélkül pedig nincsen polgári kultúra. Polgári kultúra nélkül Magyarország halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorodott régiói, menthetetlenül el fognak süllyedni, mi ezt féltjük – fogalmazott Ander Balázs.

KDNP: ellenzéki rémhírkeltés, hazugságok előzték meg a javaslat tárgyalását

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azzal vádolta az ellenzéket, hogy rémhírt és hisztériát kelt a javaslat kapcsán és hazugságokat állít a sajtóban. A jobbikos felszólalásra reagálva elmondta: kulturális kioktatást nem fogadnak el a kurucinfós párttól. A javaslat céljának azt nevezte, hogy bérmodell váltást és szervezeti kultúra fejlesztést hajtsanak végre a kulturális intézményekben foglalkoztatottak körében. A bérmodell váltás eredményeképpen a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatottak a közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszonyban fognak tovább dolgozni - tette hozzá. Kiemelte: lehetnek félelmeik a kultúrában dolgozóknak, de szeretnék őket megnyugtatni, hogy ez a javaslat nem ellenük szól, hanem értük. Nem az a cél, hogy bárkit is elküldjünk, nem kell temetni a múzeumokat, a levéltárakat, hanem meg kell erősíteni ezeket az intézményeket, és ez a javaslat pont ezt a célt szolgálja - jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 6 százalékos béremelés az első lépés, dolgoznak a további lépéseken is.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)