Pesti Srácok

Pécsi kutatók teszik helyre a zavaros híreket a tesztelésekkel kapcsolatban

Pécsi kutatók teszik helyre a zavaros híreket a tesztelésekkel kapcsolatban

Akut fertőzés kimutatására kizárólag a PCR vizsgálat alkalmas, a jelenleg elérhető gyorstesztek nem megbízhatóak, akut fertőzés kimutatására alkalmatlanok - írja a Pécsi Tudományegyetem Szemtágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja hétfői Facebook-bejegyzésében. Mint kiemelik, azért is fontos tisztázni a tesztelés lényegét és értelmét, mert az még sokszor szakmai körökben sem világos.

A Pécsi Tudományegyetem Szemtágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoport hétfői Facebook-bejegyzésében arról ír, megszaporodtak a gyorstesztekkel kapcsolatos hírek, és ebből egyértelműen látszik,

Mint hangsúlyozzák,

PestiSracok facebook image

A posztban elöljáróban kiemelik, akut fertőzés kimutatására (a szervezetben van-e a vírus vagy sem?) jelenleg kizárólag a PCR vizsgálat alkalmas. Ugyanakkor hozzáteszik, a jelenleg elérhető gyorstesztek nem megbízhatóak, akut fertőzés kimutatására alkalmatlanok. A Kutatócsoport kifejti, a PCR (polimeráz láncreakció) lényege, hogy a mintában jelenlévő virális örökítőanyagot mutatja ki. A módszer nagyon érzékeny módszer, 4-6 órás laboratóriumi vizsgálatról van szó. A PCR vizsgálat eredménye megmondja, hogy az illető légúti mintájában van-e SARS-CoV-2 vírus. Ugyanakkor a gyorstesztek kétfére mérésre alkalmasak. Egyrészt képesek a vérben, a vírusfertőzés hatására keletkező természetes ellenanyagokat (Immunglobulinok) kimutatni, ugyanakkor a gyorstesztek hasztalansága az említett ellenanyagok késői keletkezése miatt érvényesül. A SARS2 esetében például az ellenanyagok a tünetek megjelenésétől számítva 5-14 nap között termelődnek, gyorstesztek számára alkalmas mennyiségben pedig 9-11 nap körül tetöznek, tehát lényegében folyamatban lévő fertőzés kimutatására alkalmatlanok. A gyorstesztek másik mérési módszere a vírus bizonyos fehérjéinek jelenlétét méri, ez alkalmas lehetne az akut fertőzés felderítésére, ám hatékonyságuk/érzékenységük annyira alacsony, hogy sok esetben hamis negatív eredményt adnak.
Mint kiemelik,

Forrás: facebook.com; vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!