Pesti Srácok

Segélyezés helyett a munkahelyek védelmét várják el a magyarok

Segélyezés helyett a munkahelyek védelmét várják el a magyarok

A koronavírus-járvány negatív hatásai nemcsak a mindennapi élet, hanem a gazdaság különböző területein is szinte az első pillanattól megmutatkoztak. Az elmúlt hetekben az egyik legélesebb politikai vitát az váltotta ki, hogy a munkanélkülivé vált embereket, illetve a tevékenységüket szüneteltetni kényszerülő vállalkozásokat hogyan lehet támogatni: segélyezéssel vagy munkahelyvédelemmel, munkahelyteremtéssel. A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása megvizsgálta, hogy miként gondolkodnak az emberek a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekről és azok kormányzati kezeléséről.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az emberek jelentős többsége, 80 százaléka úgy gondolja, hogy a kormánynak meg kell védenie a munkahelyeket, és munkát kell adnia azoknak, akik elvesztették állásukat. Csupán a megkérdezettek 18 százaléka gondolja úgy, hogy a segélyek és készpénztámogatások növelése jelentene ebben a helyzetben megoldást.

Az, hogy a lakosság négyötöde a munkahelyek védelme mellett foglal állást világosan megmutatja, hogy a magyar emberek tisztában vannak a kialakult helyzet súlyosságával és annak természetével, és olyan megoldásokban érdekeltek, amelyek hosszútávon biztosítják a családok jólétét és gyarapodását.

Az is igazolva látszik, hogy a közvélemény nem ült fel a felelőtlen hangulatkeltésnek és az ingyenpénz bűvöletének. Az elmúlt 40-50 évben a magyar emberek megtanulták, hogy az a pénz, amiért nem dolgoztak meg, végső összevetésben sokkal többe kerül, mint az, amelyiket tisztességes munkával keresnek meg.

Az eredmények ismeretében kijelenthető, hogy az emberek támogatják a kormány 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikáját, amelynek célkeresztjében a munkahelyteremtés és az ország gazdasági mozgásterének bővítése áll. Minden válság egyben lehetőséget is teremt.

A mostani válság arra teremt lehetőséget, hogy a kormány a rendelkezésére álló eszközöket a leggyorsabban azokra a helyekre és ügyekre (innováció, digitalizáció, klímabarát megoldások) tudja összpontosítani, ami egy korszerű, 21. századi, az emberek érdekeit és jóllétét szolgáló gazdasági rendszer felépítését szolgálja. Az emberek a kormánytól azt várják el, hogy úgy tegyen meg minden tőle telhetőt a munkahelyek megvédése, illetve a munka nélkül maradt emberek mielőbbi munkába állítása érdekében, hogy az közben ne veszélyeztesse az elmúlt években elért komoly gazdasági eredményeket.

-áll a tanulmányban.

Forrás: Századvég; Fotó:

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.