Pesti Srácok

Snowden lakhatási engedélye három évi meghosszabbítását kéri Moszkvától

Snowden lakhatási engedélye három évi meghosszabbítását kéri Moszkvától

Lakhatási engedélyének hároméves meghosszabbítását kérte az orosz hatóságoktól Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus. Ezt csütörtökön Anatolij Kucserena, Snowden ügyvédje mondta el Moszkvában az orosz sajtónak.

– nyilatkozott a jogász. Közölte, hogy ügyfelével együtt megértéssel viszonyulnak majd ahhoz, ha a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az idegenrendészet nem tud azonnal megoldani néhány kérést.

Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytatott, és lehallgatóprogramokkal figyelte amerikai állampolgárok, valamint külföldi vezetők, köztük európai szövetséges országok politikusainak kommunikációját. Snowden Hongkong érintésével Oroszországba menekült akkor, aminek következtében erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várhat rá, az 1917-es kémtörvény értelmében.

PestiSracok facebook image

Kucserena tavaly szeptemberben azt mondta az orosz médiának, hogy ügyfelét 2013-ban megpróbálta beszervezni az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), ügyfele azonban ezt visszautasította. Az ügyvéd szerint ezért tartott olyan sokáig, hogy Snowden menedékjogot kapjon. Az egykor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazásában is állt informatikus 2013-ban, az orosz fővárosba történt érkezését követően 40 napot töltött el a seremetyjevói repülőtér várótermében, amíg meg nem kapta a menedékjogot az orosz hatóságoktól. Azóta Oroszországban él.

Az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly elperelte tőle a Permanent Record (Állandó Nyilvántartás) című önéletrajzi könyvének bevételét. A tárca szerint Snowden megjelenése előtt nem mutatta be a szöveget az amerikai hírszerző szerveknek, és ezzel megsértette a CIA-vel és a az NSA-vel aláírt korábbi titoktartási megállapodását. Snowden az elmúlt évek során megpróbált más országoktól, köztük Franciaországtól is menedékjogot kérni.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.