Pesti Srácok

Soros megoldása a járványra: a migráció

Soros megoldása a járványra: a migráció

Miközben a világ a koronavírussal küzd, Soros Györgyöt a járvány helyett továbbra is a migráció és a migránsok foglalkoztatják a leginkább. A milliárdos spekuláns a közelmúltban leporolta korábbi tervét, és a járvány miatt gazdasági válságba süllyedő Európa megmentésére ismét a migránsok betelepítését ajánlja. Az általa is pénzelt Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű agytröszt március közepi éves ülésén a brit Express.co.uk beszámolója szerint nyíltan beszélt erről. „Válságkezelési” csomagjának első pontja a „menekültválság” rendezése, ami Sorosnál természetesen a nyitott határokat és nyílt, multikulturális társadalmakat jelent. Bár a milliárdos nagyvonalúan késznek mutatkozott lemondani a kötelező betelepítési kvótákról, de az „Európa erőd” eszméjével való leszámolásra is felszólított. Érdemes egyébként megjegyezni: az fel sem merült, hogy a pandémia miatt elhalasszák a elemzőközpont ülését – írja a Tűzfalcsoport.

A portál információi szerint az európai uniós politikára komoly befolyással bíró ECFR-nek kereken a költségvetése egyharmadát biztosítja, ami 2017-ben közel két és negyedmillió fontra – tehát nagyjából félmilliárd forintra – rúgott. Az ECFR tagjai között számos, a spekulánshoz hű liberális politikus található, akik rendszeresen bírálják a nemzetállamiságot képviselő vezetőket. Így közéjük tartozik például az osztrák Zöldpárt egykori társelnöke, Ulrike Lunacek, aki arról értekezett a kétharmaddal újrázó Fidesz-KDNP 2014-es győzelme után, hogy a kormányzat Magyarországon „sötét, Európa-ellenes nemzeti populizmust” betonoz be. Az egykori olasz miniszterelnök, Romano Prodi pedig azt hangoztatta, hogy Európának két nagy ellensége Marine Le Pen és Donald Trump, akikhez szerinte Orbán Viktor idomulni akar. A tavaly május elsején a Momentummal parádézó Emma Bonino, az abortuszpártiságáról ismert egykori olasz külügyminiszter szintén tagja az ECFR-nek; ő jelenleg a balliberális Radikális Itáliaiak nevű csoport vezetője, és a Soros-egyetemet a joggal való visszaélésben megakadályozni hivatott magyar felsőoktatási törvény egyik legélesebb kritikusa. Az ECFR legismertebb magyar tagjai pedig Bajnai Gordon, az egykori „független szakértői kormány” miniszterelnöke, aki az Együtt nevű – és azóta megszűnt – liberális formációval tűnt fel 2013-2014-ben, és Ficsor Ádám – aki a DK aggályos adathasználatában érintett cégek egyikének alapítója –, Gyurcsány Ferenc titkosszolgálatokat irányító államtitkára volt – áll a Tűzfalcsoport összefoglalójában.

A Tűzfalcsoport arról is beszámol írásában, hogy a vírus miatti veszélyhelyzet kihirdetése után alig egy héttel az Amnesty International rukkolt elő egy kiadvánnyal, amelyben azt fejtegették, hogy szerintük emberi jogi szempontból aggályosak a kabinet járványügyi intézkedései, valamint a bevezetett utazási korlátozások és tilalmak. A karanténról pedig azt írták, hogy önkényes fogvatartásnak is minősülhet. Fokozottabb védelmet követeltek „a migráns munkavállalók” és a „státus nélküli (irreguláris) bevándorlók” számára, ahogyan azt is fontos kérdésnek tartották, hogy a nők mellett a nem-bináris identitású személyek is külön gondoskodásban és támogatásban részesüljenek.

Forrás: Tűzfalcsoport

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.