Pesti Srácok

Szenzációs felfedezést tett Brüsszel a koronavírus kapcsán

Szenzációs felfedezést tett Brüsszel a koronavírus kapcsán

Megint gyorsan kapcsolt az Európai Unió és hihetetlen felfedezést tett az Európában több, mint egy hónapja dúló koronavírus-járvány kapcsán, mégpedig, hogy sokan álhíreket terjesztenek a pandémiával kapcsolatban. A szervezet – miután letudta az olyan "aktuális" kérdések tárgyalását, mint a politikájukban a józan ész leghalványabb jelét mutató országok ellen indítandó 7-es cikkelyes eljárás kidolgozása – kiszakadt a gender-illemhelyek bűvköréből, és egy hónappal a koronavírus-járvány európai kitörése után a nemzetközi álhírleleplezés világnapja alkalmából közleményt adott ki, amelyben a válsághelyzettel kapcsolatban terjedő álhírekre figyelmeztetnek. Ironikus módon a megkésett közleményben maguk hívják fel a figyelmet arra, hogy "a félrevezető információk emberéleteket sodornak veszélybe, és a demokráciára is veszélyesek". A közlemény időzítéséből kiindulva jövőre vélhetően azt is megtudjuk, milyen szankciókkal sújtja az EU az álhírterjesztésért szerinte felelős amerikai alt-right mozgalmakat, Kínát és Oroszországot.

Az álhírleleplezés világnapja alkalmából az EP a koronavírus kapcsán terjedő álhírekre figyelmezteti az uniós állampolgárokat – derült ki a szervezet sajtóközleményéből. A közlemény azonban elég szelektív, hiszen az olyan álhírekre nem figyelmeztet, mint amilyen az volt, hogy az EU 2 milliárd euróval támogatja a koronavírus-járvány elleni védekezésünket. Amiről aztán kiderült, hogy valójában csak a saját pénzünkhöz férünk hozzá kicsivel hamarabb. Helyette arról írnak, hogy

Vagyis a politikai tőkekovácsolás Brüsszelben is megindult a koronavírus-járvány kapcsán, igaz, kis fáziskéséssel. A közleményben ugyanis arról is tájékoztatnak, hogy a fenti forrásokból érkező félrevezető hírek célja politikai: az Európai Unió aláásása vagy politikai változások előidézése. Hiszen nyilván Kínának nincs jobb dolga jelenleg, mint az EU tekintélyét aláásni. Amit egyébként önmaga is kiválóan megvalósít.

PestiSracok facebook image

– fogalmazza meg az unió szerepét a válságban a közlemény. A megfogalmazás pedig elég szerencsétlen, hiszen ha még csak most keresi az EU az áldozatok megsegítésének módját, akkor elég súlyos fáziskésésben van a válságkezeléssel. Ahogy megkésett az álhírekkel szembeni kiáltvánnyal is, ami már csak azért is meglepő, mivel – mint azt maguk is írják – az álhírek nemcsak az európaiak egészségét sodorják veszélybe, hanem magát a demokráciát is. Vagyis az állandó jogállamisági dilemmával küszködő Európai Unió addig próbálta megvédeni "A Jogállamot", hogy elfelejtett harcolni az emberek jogait jelenleg legsürgetőbben fenyegető tényező, a járványhelyzetben súlyosan félrevezető álhírek ellen. Ezért tűzoltásként létrehoztak egy tájékoztató weblapot, ahol a járvánnyal kapcsolatban elterjedt, leggyakoribb álhírek cáfolata mellett megbízható és tényszerű tájékoztatás található a járványra adott uniós válaszról. Illetve, mint látjuk, annak hiányáról. Mindenesetre egyes uniós tisztségviselők mérsékelt önkritikát tanúsítottak. Othmar Karas osztrák néppárti képviselő például úgy fogalmazott:

Ennek értelmében kérik az intézményeket, hogy továbbra is szorosan működjenek együtt az online tartalomszolgáltatókkal, és ezzel arra ösztönözzék őket, hogy részesítsék előnyben a megbízható forrásokat, biztosítsanak kevésbé prominens helyet az álhírleleplezők által félretájékoztatásnak vagy álhírnek minősített tartalmaknak, és vegyék le a törvénytelen vagy embereket fizikai veszélynek kitévő tartalmakat. Emellett az Európai Parlament az egészségügyi dolgozók támogatására kampányt indít, amelyben megmutatja: itt olyan európaiak élnek, akik vállvetve küzdenek a COVID-19 járvány ellen.

Forrás: MTI; Fotó: illusztráció

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!