Újabb nagyvárosban dőlhet össze az ellenzéki kártyavár
Összeomolhat az ellenzéki együttműködés Szolnokon, miután a jegyzőnél két képviselő is jelezte távozási szándékát a baloldali Szolnoki Többség nevű frakciószövetségből – értesült az Origo. Ezzel könnyen megváltozhatnak a képviselő-testületi erőviszonyok: a baloldali többségnek vége lehet.
Újabb nagyvárosban bomolhat meg az ellenzéki együttműködés: Szolnokon a napokban két képviselő jelezte a jegyzőnél kilépési szándékát az ellenzéki pártokat összefogó frakciószövetségből. Ez a történet is azt mutatja, hogy az önkormányzati választást követően nem mindenhol működik az ellenzék stratégiája – írja az Origo.
A portál pontokba szedve közli a történet előzményeit.
- Szolnokot 2006 óta a fideszes Szalay Ferenc vezeti, aki helyben meglehetősen népszerűnek számít.
- Az ellenzék ezt a szériát szerette volna megtörni a tavalyi önkormányzati választáson: az országos trendnek megfelelően itt is minden körzetben egy közös jelöltet állítottak. Mint ismert, hosszas politikai vitát követően végül – a Márki-Zay Péter által támogatott – Lukácsi Katalin helyett a szocialista Radócz Zoltán, korábbi alpolgármester lett az ellenzék közös polgármester-jelöltje.
- A választáson Szalay Ferenc legyőzte Radóczot, azonban az egyéni körzetek többségét az ellenzék nyerte. Így az új közgyűlésben a kormánypártoknak 8, a baloldali szövetségnek 10 képviselője lett, ami értelemszerűen megnehezíti az új városvezetés dolgát.
- Tavaly novemberben az ellenzék végül négy frakciót alakított, amelyek mind a Szolnoki Többség frakciószövetség tagjai lettek.
- Akárcsak a választási kampányban, azt követően sem működött igazán az ellenzéki együttműködés, amely mostanra a szétesés szélére került.
Ez utóbbinak voltak előjelei, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy a baloldali szövetség szereplői meglehetősen sokszínűek.
Vita a költségvetés tárgyalásakor
A tavaly októberi választást követően tehát vegyes felállás alakult ki a megyei jogú városban, megkezdődött az ellenzék térfoglalása. Ennek egyik fontos állomása volt a helyi televízió: tavaly decemberben a jobbikos Szotyori-Lázár Zoltán lett a Szolnok TV Zrt. felügyelőbizottságának az elnöke, a hozzá köthető emberek pedig kulcspozíciókat szereztek az önkormányzati cégnél. Szotyori-Lázár neve onnan lehet ismerős, hogy egyrészről Vona Gábor keresztfia, másrészről fontos szerepe volt a helyi ellenzék összeboronálásában. A Jobbikba csak az önkormányzati választást követően visszalépő politikus Lukácsival szemben egyértelműen az MSZP-s Radócz polgármester-jelöltségét támogatta. Emiatt még sajátjaival is összetűzésbe került az önkormányzati választási kampányban. Csikós Attila, akkori szolnoki Jobbik-elnök ellenezte a szocialista Radócz indítását, és Lukácsi mellett állt ki. Végül Szotyori-Lázár kerekedett felül kettőjük küzdelmében: Csikóst leváltották a helyi Jobbik éléről, az MSZP-s politikus lett az ellenzék közös jelöltje, ő maga pedig a választás után visszakapaszkodott a szolnoki politikába. Többen Szotyori-Lázárt tartják a szolnoki összefogás lelkének; állítólag ő kezeli az ellenzéki képviselőcsoportokat tömörítő Szolnoki Többség nevű frakciószövetség Facebook-oldalát.
Az Origo cikke szerint az eddigiekből is látható, hogy közel sem egységes a szolnoki ellenzék, aminek első, komolyabb jele az idei költségvetés elfogadásakor mutatkozott meg. Február környékén Szotyori-Lázárék közel 300 millió forintot szerettek volna elkülöníteni a felügyeletük alá vont televíziónak, csakhogy javaslatuk két ellenzéki politikus, Ligeti József és Fajcsák Károly ellenállása miatt elbukott. Ebből már látszott, hogy nem lesz egyszerű az ellenzék egyben tartása. Nem is sikerült.
Két képviselő távozhat
Ligeti József és Fajcsák Károly a napokban jelezték a jegyzőnek, hogy ki szeretnének lépni a Szolnoki Többség frakciószövetségből, és független képviselőként kívánják folytatni pályafutásukat – ezt már a szolnoki képviselő-testület munkájára rálátó informátor mondta az Origónak. Ezzel hivatalosan is bomlásnak indult az ellenzéki szövetség, hiszen a jegyzőn feltételezhetően „gyorsan átmegy” a kérelem. Az Origo forrása a helyi ellenzéki pártokat olyan „szedett-vedett alakulatként” jellemezte, akik sosem voltak igazán jóban egymással.
