A cigány kisebbség és a többségi társadalom konfliktusainak háttere: mélyszegénység és gettótörvények
A jelenlegi felháborodás okozta megnyilvánulások nem mérhetőek az évekkel ezelőtti, elsősorban a 2010 előtti időszakhoz, amikor polgárháborús helyzet volt kialakulóban, a szociális problémák, a kilátástalanság, a válság okozta károk és szorongások pedig felerősödtek – mondta a hirado.hu-nak Békés Bence. A szakember tíz éven át dolgozott nevelőotthonban, javítóintézetben, családsegítő és gyermekvédelmi szolgálatnál, valamint az ország legelmaradottabb területeit és annak hátrányos helyzetű tömegeit is kutatta. Békés Bence a balliberális szociális-jogvédelemből kiábrándulva annak egyik legnagyobb kritikusa lett. Meglátása szerint a szélsőjobboldali és baloldali erők, amelyek ma már szövetségesek, jól érzékelhetően mindent megtesznek azért, hogy robbanás legyen.
Békés Bence a köztelevízióban beszélt arról, hogy 2010 előtt egy olyan kormány volt hatalmon, amelyik hitelét vesztette, és amelynek egyetlen hasznos válasza sem volt az egyre erősödő krízisre. Véleménye szerint ez erősítette meg a szélsőséges politikai erőket.
A Jobbik "a higgadt válságkezelés ígérete helyett az emberek zsigeri félelmeire és az abból eredő gyűlöletre építkezett", "az erőszak, az önbíráskodás, a gyűlölet szítása volt az elsődleges kommunikációs eszközük
– mondta a hirado.hu-nak a szakember. Meglátása szerint a balliberális kormányzat nem tudta kezelni a helyzetet, meghátrált, gyakorlatilag bedobta a gyeplőt a lovak közé. Most más a helyzet – vélekedett Békés Bence –, mind a gazdasági szereplőkben, mind pedig a társadalomban jóval pozitívabb jövőkép van, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ilyen helyzetben is előfordul, hogy egy-egy brutális gyilkosság vagy más tragikus esemény kapcsán felkorbácsolódnak az indulatok, de robbanás nem lesz belőle. Még akkor sem, ha a szélsőséges és balliberális erők ezúttal összefogva mindent elkövetnek ezért.
A mélyszegénység és a gettótörvények
A szakember helyi roma közösségi vezetőkkel folytatott beszélgetéseire hivatkozva azt állítja, nagyon nagy baj van a roma fiatalok között.
A droghasználat terjedése óriási méreteket öltött, a munkába és a szakképzésbe rendkívül nehéz bevonni őket. Ezeknek a fiataloknak a körében sokkal jobban terjed a maffiakultusz, az erőszak elfogadottsága, mint a többségi társadalom fiataljai között. Épp ezért van, hogy sokan időzített bombaként emlegetik a roma fiatalokat
– fogalmaz Békés. Rámutatott: az a gettókultúra, amivel szemben állunk, leépíthető, ha a 2010-ben indult folyamatok folytatódnak. Mint mondta, a gettók felszámolásához pedig befogadó munkaerőpiacra, felfelé húzó, ösztönző családpolitikára és jó színvonalú oktatásra van szükség az egyik oldalról, kényszerítő erőre a másikról. A probléma sokkal összetettebb és bonyolultabb annál, mint sokan hiszik: a mélyszegénység és a gettókultúra olyan tudatállapotot okoz az érintettekben, amit egy más társadalmi csoportba tartozó ember nem érthet meg. Ami nekünk deviancia, önsorsrombolás, a gettósodott mélyszegénységben élők körében alkalmazkodás a helyzetükhöz.
Mi nem értjük, hogy ők miért nem tesznek meg számunkra evidensnek tűnő lépéseket a helyzetükön való változtatás érdekében, mert nem vagyunk részesei annak a tudatállapotnak, ami a gettókban törvényszerűen kialakul. És nem is dolgunk ezt megérteni, de szolidaritásból és önvédelemből mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a helyzet megszűnjön
– jelentette ki Békés Bence. Véleménye szerint tehát a probléma fennáll, és foglalkozni kell vele, de nem pont akkor van itt ennek az ideje, amikor a jelenségnek a következtében szülők gyászolják a meggyilkolt gyerekeiket.
Ebben a tudatállapotban nem elegendő a lehetőségek megteremtése, kényszerítés kell
A lehetőségek felkínálása sok esetben azért sem elég, mert annak elfogadására sokan nem is alkalmasak addig, amíg van más, bejárható szociokulturális tanösvény számukra – hangsúlyozta a szakértő. Felidézte, a segélyezés helyett a közmunka kötelezővé tételét ugyan támadták az ellenzéki pártok, de az eredménye megkérdőjelezhetetlen társadalmi szempontból: több tízezer ember számára jelentett elmozdulást az addigi állapotából.
Míg a 2010 előtti kormányok elhibázott gazdaság- és társadalompolitikával gerjesztették a gettók és a mélyszegénység kialakulását, a rosszul megfogalmazott támogatásokkal konzerválták a problémát, addig 2010 óta megfordult a trend, a világos célok és elvárások megfogalmazásával, a gazdasági fejlődéssel, a munkaerőpiac bővülésével, a családtámogatásokkal lehetőségek teremtődtek, a közmunkaprogrammal pedig százezrek lettek beterelve abba a zsilipbe, amelynek a kijárata az elsődleges munkaerőpiac
– vélekedett Békés Bence. Megjegyezte: annak ellenére, hogy a kormány romapolitikája működik, társadalomtudósok, szociológusok, akik korábban maguk is elismerték, hogy a mélyszegénység felszámolása hosszú folyamat, azonnali eredményeket kértek számon már 2010 után. Támadásaikba betársultak azok a politikusok is, akik a probléma elmélyülésének okozói voltak korábban.
A cigányság körében terjedő mélyszegénység és gettósodás mentén felerősödtek devianciák, mint például az erőszakkultusz
Igaz, hogy nemcsak a romákra jellemző az erőszak, hanem a hasonló helyzetben lévő más csoportokra is, de esetükben az etnikai sajátosságuk ráerősít erre – állítja Békés saját tapasztatai alapján. Mint mondta, nagyon sok ilyen közösségben jár szerte az országban, és mindenhol tapasztalta az elkülönülés etnikai jellegű jeleit, a többséggel szembeni ellenséges beállítottságot.
Ahogy a többségi társadalom nyelvezetében is kialakult a cigányság negatív emlegetése, úgy a romák körében is léteznek a nem romákkal szembeni ellenséges nyelvi megnyilvánulások. Aki azt hiszi, hogy mindez nem hat folyamatosan a közösség tagjaira, nem alakul ki ennek mentén agresszió, az szerintem téved. Az viszont nagyon fontos, hogy mindezt egy konkrét ügy kapcsán ne tekintsük felmentésnek, enyhítő körülménynek, sem magyarázatnak
– jelentette ki. Azonban – tette hozzá – az épeszű társadalomnak az áldozatok iránti együttérzését és a gyilkosokkal szembeni teljes elutasítását kell kifejeznie, nem pedig magyarázatokat keresnie.
A liberális jogvédelem és a roma kulturális projektek olykor többet ártanak, mint használnak
Roma kulturális projektek vannak ugyan, de olyanok, amelyek valódi, értékteremtő munkát végeznek, alig akadnak közöttük – jegyezte meg Békés Bence. Mint mondta, a legtöbb egyszerű pénzszerzésről, megélhetésről szól. Azok a szervezetek, amelyek valódi kulturális munkát végeznek, egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben jutnak hozzá forrásokhoz. Ellenpélda Molnár István Gábor újpesti kulturális programja, amely valóban a legjelentősebb az országban: ő alapította és vezeti a Rácz Gyöngyi Közösségi Központot, ahova a kerület problémás gyerekei járnak tanulni, illetve több roma kulturális projektnek ad otthont. Az újpesti roma kulturális építkezés is folyamatosan küzd a gettómentalitással, az erőszakkultusszal, a fogyasztói kultúrával. Folyamatosan dolgoznak azon – önkéntesek, társadalmi munkában –, hogy a roma fiatalokat benntartsák a szakképzésben, mert az utóbbi években, ha elmentek segédmunkásnak, akkor simán megkereshették azt a pénzt, amivel lehet okostelefont venni, szórakozásra költeni, tehát mindazokra, ami a legtöbb fiatalt leginkább érdekel.
A liberális jogvédelem nem a valóságot veszi alapul, ráadásul szelektál
A liberális jogvédelemnek az az egyik alapvető problémája, hogy nem a valóságot, nem a reális élethelyzeteket és erőviszonyokat veszi alapul, hanem egy merev dogmarendszer igazolására akarja felhasználni az ügyeket
– véli Békés Bence. Ráadásul úgy látja, hogy a liberális jogvédők még szelektálnak is, és csak azok az ügyeket teszik ki a kirakatba, csak azokkal foglalkoznak, amelyek őket igazolják. Ezzel a hozzáállással és motivációval, mint mondta, nem lehet a problémákra valódi megoldást találni. A szakember szerint nekünk, a többségnek is az alapvető habitusunkon kellene változtatni, és nemcsak a problémaforrást látni a cigányságban, hiszen a most zajló kutatásokból is kezd kiderülni: a történelmünk során rengeteg cigánynak sikerült beilleszkednie, hasznos tagjává válni és valódi értékeket adni a nemzetnek.
Forrás: hirado.hu; Vezető kép: nemzeti.net
