Pesti Srácok

A demokrácia fontosságát hangsúlyozta a dél-koreai elnök a vérbe fojtott diktatúraellenes tüntetés évfordulóján

A demokrácia fontosságát hangsúlyozta a dél-koreai elnök a vérbe fojtott diktatúraellenes tüntetés évfordulóján

A demokrácia fontosságát és a megbékélést hangsúlyozta hétfőn Mun Dzse In dél-koreai elnök a katonai diktatúra ellen 40 évvel ezelőtt kirobbant, erőszakba torkollt kvangdzsui tüntetés évfordulója alkalmából elmondott beszédében, egyúttal felszólította a vérengzésben részt vevőket, vállalják a felelősséget tetteikért, és tegyenek vallomást.

Nem a büntetés a célunk, hanem a tényeken alapuló történetírás. Van esély a megbocsátásra és megbékélésre, ha a felelősök veszik a bátorságot, és elmondják az igazságot- jelentette ki Mun, aki hangsúlyozta, hogy a mészárlás áldozatai nem hiába haltak meg. Az ország délnyugati részén fekvő Kvangdzsuban 1980 májusában emberek százerei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az egy évvel korábban katonai államcsíny segítségével hatalomra jutott Cson Tu Hvan tábornok rendszere ellen. A tüntetések véres fordulatot vettek, a hivatalos adatok szerint a hatósági erőszakban 160-an haltak meg, további 70 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak, de több szervezet szerint a halottak száma ennél sokkal magasabb. A tüntetést követő megtorlások 10 napon át folytatódtak.

Az 1988-ig hatalmon lévő Csont 1996-ban halálra ítélték a katonai államcsínyben és a tüntetés elfojtásában játszott szerepéért, de az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változatták, később pedig amnesztiában részesült. Nemrég a visszaemlékezéseit is megjelentette, ebben tagadja, hogy köze lett volna a vérengzéshez.

A kvangdzsui mészárlás ma is megosztja a dél-koreai közvéleményt, mert sokan ma is úgy gondolják, hogy a tüntetőket az észak-koreai kommunista rezsim bujtogatta.

PestiSracok facebook image

A korábban emberi jogi ügyvédként működő Mun Dzse In maga is foglalkozott a tüntetések körüli jogsértések felderítésével. Elnökválasztási kampánya során ígéretet tett a túlkapások kivizsgálására, 2017-es hatalomra jutása óta pedig több nyomozás indult a katonai diktatúrák idején elkövetett jogsértések ügyében.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Pool/Kim Hong Dzsi

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.