A demokrácia fontosságát hangsúlyozta a dél-koreai elnök a vérbe fojtott diktatúraellenes tüntetés évfordulóján

Nem a büntetés a célunk, hanem a tényeken alapuló történetírás. Van esély a megbocsátásra és megbékélésre, ha a felelősök veszik a bátorságot, és elmondják az igazságot- jelentette ki Mun, aki hangsúlyozta, hogy a mészárlás áldozatai nem hiába haltak meg. Az ország délnyugati részén fekvő Kvangdzsuban 1980 májusában emberek százerei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az egy évvel korábban katonai államcsíny segítségével hatalomra jutott Cson Tu Hvan tábornok rendszere ellen. A tüntetések véres fordulatot vettek, a hivatalos adatok szerint a hatósági erőszakban 160-an haltak meg, további 70 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak, de több szervezet szerint a halottak száma ennél sokkal magasabb. A tüntetést követő megtorlások 10 napon át folytatódtak.

Az 1988-ig hatalmon lévő Csont 1996-ban halálra ítélték a katonai államcsínyben és a tüntetés elfojtásában játszott szerepéért, de az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változatták, később pedig amnesztiában részesült. Nemrég a visszaemlékezéseit is megjelentette, ebben tagadja, hogy köze lett volna a vérengzéshez.

A kvangdzsui mészárlás ma is megosztja a dél-koreai közvéleményt, mert sokan ma is úgy gondolják, hogy a tüntetőket az észak-koreai kommunista rezsim bujtogatta.

A korábban emberi jogi ügyvédként működő Mun Dzse In maga is foglalkozott a tüntetések körüli jogsértések felderítésével. Elnökválasztási kampánya során ígéretet tett a túlkapások kivizsgálására, 2017-es hatalomra jutása óta pedig több nyomozás indult a katonai diktatúrák idején elkövetett jogsértések ügyében.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Pool/Kim Hong Dzsi