Pesti Srácok

A demokrácia fontosságát hangsúlyozta a dél-koreai elnök a vérbe fojtott diktatúraellenes tüntetés évfordulóján

A demokrácia fontosságát hangsúlyozta a dél-koreai elnök a vérbe fojtott diktatúraellenes tüntetés évfordulóján

A demokrácia fontosságát és a megbékélést hangsúlyozta hétfőn Mun Dzse In dél-koreai elnök a katonai diktatúra ellen 40 évvel ezelőtt kirobbant, erőszakba torkollt kvangdzsui tüntetés évfordulója alkalmából elmondott beszédében, egyúttal felszólította a vérengzésben részt vevőket, vállalják a felelősséget tetteikért, és tegyenek vallomást.

Nem a büntetés a célunk, hanem a tényeken alapuló történetírás. Van esély a megbocsátásra és megbékélésre, ha a felelősök veszik a bátorságot, és elmondják az igazságot- jelentette ki Mun, aki hangsúlyozta, hogy a mészárlás áldozatai nem hiába haltak meg. Az ország délnyugati részén fekvő Kvangdzsuban 1980 májusában emberek százerei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az egy évvel korábban katonai államcsíny segítségével hatalomra jutott Cson Tu Hvan tábornok rendszere ellen. A tüntetések véres fordulatot vettek, a hivatalos adatok szerint a hatósági erőszakban 160-an haltak meg, további 70 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak, de több szervezet szerint a halottak száma ennél sokkal magasabb. A tüntetést követő megtorlások 10 napon át folytatódtak.

Az 1988-ig hatalmon lévő Csont 1996-ban halálra ítélték a katonai államcsínyben és a tüntetés elfojtásában játszott szerepéért, de az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változatták, később pedig amnesztiában részesült. Nemrég a visszaemlékezéseit is megjelentette, ebben tagadja, hogy köze lett volna a vérengzéshez.

A kvangdzsui mészárlás ma is megosztja a dél-koreai közvéleményt, mert sokan ma is úgy gondolják, hogy a tüntetőket az észak-koreai kommunista rezsim bujtogatta.

PestiSracok facebook image

A korábban emberi jogi ügyvédként működő Mun Dzse In maga is foglalkozott a tüntetések körüli jogsértések felderítésével. Elnökválasztási kampánya során ígéretet tett a túlkapások kivizsgálására, 2017-es hatalomra jutása óta pedig több nyomozás indult a katonai diktatúrák idején elkövetett jogsértések ügyében.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Pool/Kim Hong Dzsi

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.