Pesti Srácok

A francia parlament július 10-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot

A francia parlament július 10-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot

Két nappal a koronavírus-járvány miatti általános karantén fokozatos feloldásának megkezdése előtt a francia parlament szombat este megszavazta az egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását július 10-ig, miközben az egészségügyi tárca jelezte, hogy az elmúlt 24 órában nyolcvannal emelkedett a Covid-19 fertőzés halálos áldozatainak száma. Ennyire alacsony növekedésre április eleje óta nem volt példa.

A tárca közleménye szerint március 1. óta 26 310-en vesztették életüket a fertőzés miatt, de az időotthonokban és egyéb szociális intézményekben az elmúlt 24 órában már csak néggyel, a kórházakban 76-tal emelkedett a halottak száma. Kórházban 22 614 beteget ápoltak szombat este, ami 110-zel kevesebb, mint pénteken, de még szombaton is 265 betegfelvétel történt. Közülük 2812-en vannak lélegeztetőgépen, ami 56-tal kevesebb, mint 24 órával ezelőtt, de még az elmúlt 24 órában is 38 új, súlyos beteget szállítottak intenzív osztályokra. A járvány kezdete óta 95 829-en szorultak kórházi ellátásra; közülük több, mint 56 ezren gyógyultan távoztak.

– figyelmeztetett az egészségügyi tárca, amely arra kérte a franciákat, hogy szigorúan tartsák be a társadalmi távolságtartást és minden egyéb óvintézkedést a karantén hétfői enyhítése után is. A 67 millió lakosú országban a vírus jelenléte és a kórházak leterheltségének függvényében a veszélyeztetettebb vörös zónába sorolt megyékben élő mintegy 27 millió franciára a karantén feloldása után is szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint azokra, akik a zölddel megjelölt, kevésbé fertőzött megyékben élnek.

PestiSracok facebook image

A parlament közben véglegesen elfogadta a március 24-én kihirdetett egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását előíró törvényjavaslatot. A nemzetgyűlésben a képviselők kézfeltartással fogadták el a parlament két háza, a kormánytöbbségű alsóház és az ellenzéki többségű szenátus vegyes bizottsága által megfogalmazott kompromisszumos szöveget, amely szerint a rendkívüli állapot július 10-ig marad érvényben. A jobboldali szenátus már korábban zöld utat adott a hosszabbításnak. Emmanuel Macron jelezte, hogy az alkotmánytanácstól normakontrolt kér a törvényre, miután az ellenzék aggodalmának adott hangot a szabadságjogok korlátozása miatt. A hét cikkelyből álló szöveg megerősíti a rendkívüli állapotot és törvényi kereteket biztosít a kormánynak ahhoz, hogy rendeleteket hozzon a járvány megfékezése érdekében, illetve, hogy az általános karantén hétfőn kezdődő fokozatos feloldása után is biztosítsa a megfelelő óvintézkedéseket. A parlamenti vita a kormánytöbbség és az ellenzék kötött mindenekelőtt a döntéshozók, elsősorban a polgármesterek büntetőjogi felelőssége körül forgott, akiknek a kormány által meghatározott dátum szerint kell az egészségbiztonsági előírások betartása mellett végrehajtaniuk a lazításokat, egyebek mellett újranyitniuk az iskolákat.

A parlament jóváhagyta a Covid-19-betegek és a velük kapcsolatba kerültekről vezetett informatikai nyilvántartás létrehozását is, de az adatok megőrzését három hónapra korlátozta. A franciák hétfőtől igazolás nélkül is kimehetnek az utcára, és a lakóhelyük körüli 100 kilométeres körzetben szabadon mozoghatnak, azon túl viszont csak halaszthatatlan ügyben és igazolással mehetnek. A boltok kinyithatnak, de Párizsban a bevásárlóközpontok egyelőre határozatlan ideig zárva maradnak, és a vendéglátóipari egységek, mozik, színházak, nagyobb múzeumok, sportlétesítmények sem látogathatók még. A maszkviselés a tömegközlekedési járműveken kötelező lesz. A kormány továbbra is az otthoni munkavégzést ajánlja azoknak, akik számára megoldható, de a kereskedelem beindulása miatt úgy számol, hogy hétfőtől 875 ezren kezdhetnek újra munkába állni mintegy 400 ezer kis- és középvállalkozásnál.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.