Pesti Srácok

A katolikusok misékre készülnek, a muzulmánok és a zsidók csak otthon imádkoznak Franciaországban

A katolikusok misékre készülnek, a muzulmánok és a zsidók csak otthon imádkoznak Franciaországban

Franciaországban szombattól kötelező maszkviselés és kézfertőtlenítés mellett ismét részt lehet venni vallási szertartásokon, ami a koronavírus-járvány miatt két hónapig tilalmas volt. A katolikus templomokban már meg is tartották az első nyilvános szentmiséket, a többi felekezet azonban még vár az újrakezdéssel.

Az államtanács hétfőn rendelte el a koronavírus-járvány miatt a nyilvános vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalom nyolc napon belüli enyhítését, amit katolikus szervezetek diszkriminatívnak ítéltek meg, miután az üzletek nyitva tartását május 11. óta már engedélyezi a kormány. Az államtanács úgy ítélte meg, hogy az általános gyülekezési tilalom az imahelyeken súlyosan sértette a szabad vallásgyakorlás elvét.

A legszigorúbb egészségügyi előírások (maszkviselés, kézfertőtlenítés, távolságtartás) betartása mellett megtartható vallási szertartásokról szombaton, egy héttel a pünkösdi ünnepek előtt jelent meg a kormányrendelet, amelyet a katolikus egyház üdvözölt. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy engedélyezze a vallási helyek megnyitását a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt.

A muzulmán vallási vezetők viszont a rendelet ellenére a legnagyobb óvatosságra kérték a híveket, s az iszlám franciaországi ernyőszervezete, a CFCM arra szólította fel a mecseteket, hogy egyelőre ne nyissanak ki, és ne tartsák meg vasárnap reggel a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta Mohammed Moussaoui, a CFCM elnöke.

Hasonló álláspontot képviselnek a zsidó vezetők. Haim Korsia francia főrabbi szerint egyelőre "veszélyes lenne" megnyitni a zsinagógákat.

- hangsúlyozta a főrabbi.

Visszaszorult a járvány

A kijárási korlátozások feloldását követő 12. napon az adatok a járvány fokozatos visszaszorulásáról tanúskodnak: a kórházban ápoltak száma az elmúlt 24 órában 205-tel 17 178-ra csökkent, jóllehet még mindig történt 233 betegfelvétel. Lélegeztetőgépre 36-tal kevesebben szorultak, mint pénteken, számuk jelenleg 1665, ami már csak negyede az április 9-i tetőzéskor ápolt súlyos betegek számának, de a nem Covid-19 betegekkel együtt jelenleg 5600-an fekszenek intenzív ágyakon, miközben a járvány előtt csak 5 ezer intenzív ágy állt rendelkezésre a francia egészségügyben. A kormány szerint még korai lenne következtetéseket levonni, de a szakemberek többsége szerint nem várható a járványnak egy második hulláma a nyár előtt.

Nem vált be a hidroxiklorokin

Olivier Véran egészségügyi miniszter közben bejelentette, a közegészségügyi tanácshoz fordult annak érdekében, hogy 48 órán belül vizsgálja felül a hidroxiklorokin nevű szer használatának szabályait, miután a Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a szernek nincsenek kedvező hatásai a Covid-19-betegségben szenvedők kezelésében, az azzal kezelt Covid-19-es betegeknél magasabb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem kaptak e gyógyszerből. A klinikai kísérleteket leszámítva Franciaország már korlátozta a hidroxiklorokin használatát, több orvos közös döntése alapján, csak súlyos betegek estében és kizárólag kórházban alkalmazható.

Trump is szed hidroxiklorokin tablettát

A gyógyszer február végén szerzett világhírnevet, amikor is Didier Raoult professzor, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatója egy kínai tanulmány alapján népszerűsíteni kezdte, azt állítva, hogy hatékony ellenszer a Covid-19-fertőzésre. A gyógyszert eredetileg malária és egyes súlyos autoimmun betegségek kezelésére alkalmazták, és Donald Trump amerikai elnök többször is népszerűsítette, sőt a napokban bejelentette, hogy bár ő nem vírusfertőzött, de maga is szed hidroxiklorokin tablettát, arra az esetre, hogy amennyiben megfertőződne, a tünetek enyhébbek legyenek.

Forrás: MTI/Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.