Pesti Srácok

A migránsok szétosztásának erőltetése várható továbbra is a német soros elnökség idején

A migránsok szétosztásának erőltetése várható továbbra is a német soros elnökség idején

Kiemelt téma lesz az Európai Unió (EU) menekültügyi szabályozásának reformja a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején – jelezte a német külügyminiszter egy vasárnapi interjúban. Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban elmondta, nagy szégyenfolt, hogy évek óta nem sikerül megállapodni a menekültügyi kérdésekről. Nem hiszek már abban, hogy lesz olyan szabályozás, amelyben az EU mind a huszonhét tagállama hajlandó befogadni bizonyos számú menekültet – emelte ki a német diplomácia vezetője.

Heiko Maas (k) szerint nagyjából minden második tagállam lehet nyitott menedékkérők befogadására, de a többiek is felelősséggel tartoznak a közösség iránt. Ennek az elvárásnak úgy kell megfelelniük, hogy küzdenek a menekülésre késztető okok felszámolásáért, a korábbinál több pénzt fordítanak a menekültügy területére, és erőfeszítéseiket részben az EU-s keretek között fejtik ki. A migrációs téma továbbra is az egyik leginkább megosztó ügy az EU-ban, és a soros EU-elnökség alatt is nagyon foglalkoztat majd bennünket – mondta a német külügyminiszter.

Maas az interjúban kétszer is kifejtette, hogy Németország nem várja el valamennyi tagállamtól menedékkérők, menekültek befogadását, és hangsúlyozta: a német kormány mindig is közös, európai megoldást igyekezett elérni, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy csak néhány tagország foglalkozik a nemzetközi menekültügyi migrációval. Ugyanakkor már nem ott tartunk, hogy azt mondjuk, ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki vegyen át menekülteket, viszont azt akarjuk, hogy akik nem fogadnak be senkit, vállaljanak kötelezettséget más területen – mondta Heiko Maas, hozzátéve: ez az egyik feltétele annak, hogy európai megoldásról lehessen beszélni.

Németország a 2015-ös nemzetközi migrációs válság óta az első számú célpont volt az EU területére menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek körében, rendre a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz érkezett a legtöbb kérelem. A Die Welt nevű német lap a napokban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal kimutatása alapján azt írta, hogy az idén fordulat történt, a január-áprilisi időszakban nem Németország, hanem a spanyol ajkú, dél-amerikai országokból érkezők számának növekedése révén Spanyolország volt az első számú célország. A spanyol hatóságok több mint harminchétezer kérelmet regisztráltak, a legnagyobb csoportokat a kolumbiai és a venezuelai kérelmezők alkották, egyaránt harminckét százalékos részaránnyal. Németország a második helyen áll a harmincháromezret meghaladó kérelemmel, a legnagyobb csoportokat az utóbbi években kialakult szerkezetnek megfelelően a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgárok alkották.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Pool/Henning Schacht

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.