Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: 2010 az őszinte szembenézés éve volt

Alapjogokért Központ: 2010 az őszinte szembenézés éve volt

Megjelent az Alapjogokért Központ tanulmánya a 10 éve alakult kereszténydemokrata kormányok előtt álló kihívásokról. A Központ szerint 2010-ben nemcsak a 2002-2010 közötti nyolc év baloldali kormányzásának örökségét kellett kezelni, de olyan mély társadalmi-szociális válságokat is, amelyek végigkísérték a rendszerváltás utáni két évtizedet és amelyeknek a gyökerei a ’70-es, ’80-as évekig, a kommunista rezsimig nyúlnak vissza. Az Alapjogokért Központ kora tavasszal indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét. Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint, átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját és céljait. Az Alapjogokért Központ a második Orbán-kormány megválasztásának tizedik évfordulóján elsőként az „Őszinteség” elnevezésű tanulmányát mutatta be.

– hangzott el az Alapjogokért Központ pénteki sajtótájékoztatóján.

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese a romló népesedéspolitikai folyamatokat, az ország súlyos eladósodottságát, a fenntarthatatlan foglalkoztatási szerkezetet, a nemzetközi erők egyre erősödő magyarországi térnyerését, valamint a „merjünk kicsik lenni” balliberális politikát emelte ki, mint válságokat, amelyekkel Magyarország 2010-ben küzdött. Hozzátette: ezeknek gyökere a kommunizmus utolsó két évtizedéig nyúlik vissza. A foglalkoztatottság kérdésével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy amikor annak idején a miniszterelnök meghirdette az egymillió új munkahely ígéretét, akkor a liberális politikusok lesajnálóan néztek, a számok azonban ma azt mutatják, hogy ez bizony megvalósult. Panyi Miklós felhívta a figyelmet: a tanulmány nemcsak azért aktuális, mert tükröt tart a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok politikája elé, hanem mert ezzel rávilágít az elmúlt időszak sikereire is.

PestiSracok facebook image

A projektvezető Molnár Balázs a tanulmány bemutatóján úgy fogalmazott: a félmegoldás nem megoldás – ezt üzente 2010-nek 1990. Szerinte ugyanis amikor a posztszocialisták visszatértek a hatalomba, akkor nemcsak a rendszerváltás rendszerét töltötték újra, de ezzel párhuzamosan Magyarország lemaradt, és 2006-tól kezdődően már egy nagyon súlyos szociális, jogállami és közbiztonsági válság alakult ki. Hangsúlyozta: a kormány az Országgyűlés megalakulását követően azonnal cselekedni kezdett, demonstrálva ezzel kormányzóképességét.

A kutatási anyag egyébként négy fejezetből áll össze. Az első fejezet a szocializmus hagyatékának négy legnagyobb, évtizedek múltán is tehertételként ránk nehezedő válságjelenségét tárgyalja. A második fejezet a rendszerváltoztatás örökségével foglalkozik, és azzal, hogyan éltek tovább a szocializmus káros jelenségei a kilencvenes években. A harmadik fejezet az Orbán-kormány hivatalba lépését megelőző „elmúlt nyolc évet” veszi górcső alá, vagyis azt, hogy mik vezettek a Fidesz-KDNP 2010-es, kétharmados választási sikeréhez. A negyedik fejezetben a nemzeti ügyek mentén történő kormányzás jegyében született intézkedéseket tárgyalja az Alapjogokért Központ.

A kutatás honlapja ezen, míg a tanulmány maga ezen a linken érhető el.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.