Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: 2010 az őszinte szembenézés éve volt

Alapjogokért Központ: 2010 az őszinte szembenézés éve volt

Megjelent az Alapjogokért Központ tanulmánya a 10 éve alakult kereszténydemokrata kormányok előtt álló kihívásokról. A Központ szerint 2010-ben nemcsak a 2002-2010 közötti nyolc év baloldali kormányzásának örökségét kellett kezelni, de olyan mély társadalmi-szociális válságokat is, amelyek végigkísérték a rendszerváltás utáni két évtizedet és amelyeknek a gyökerei a ’70-es, ’80-as évekig, a kommunista rezsimig nyúlnak vissza. Az Alapjogokért Központ kora tavasszal indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét. Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint, átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját és céljait. Az Alapjogokért Központ a második Orbán-kormány megválasztásának tizedik évfordulóján elsőként az „Őszinteség” elnevezésű tanulmányát mutatta be.

– hangzott el az Alapjogokért Központ pénteki sajtótájékoztatóján.

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese a romló népesedéspolitikai folyamatokat, az ország súlyos eladósodottságát, a fenntarthatatlan foglalkoztatási szerkezetet, a nemzetközi erők egyre erősödő magyarországi térnyerését, valamint a „merjünk kicsik lenni” balliberális politikát emelte ki, mint válságokat, amelyekkel Magyarország 2010-ben küzdött. Hozzátette: ezeknek gyökere a kommunizmus utolsó két évtizedéig nyúlik vissza. A foglalkoztatottság kérdésével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy amikor annak idején a miniszterelnök meghirdette az egymillió új munkahely ígéretét, akkor a liberális politikusok lesajnálóan néztek, a számok azonban ma azt mutatják, hogy ez bizony megvalósult. Panyi Miklós felhívta a figyelmet: a tanulmány nemcsak azért aktuális, mert tükröt tart a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok politikája elé, hanem mert ezzel rávilágít az elmúlt időszak sikereire is.

PestiSracok facebook image

A projektvezető Molnár Balázs a tanulmány bemutatóján úgy fogalmazott: a félmegoldás nem megoldás – ezt üzente 2010-nek 1990. Szerinte ugyanis amikor a posztszocialisták visszatértek a hatalomba, akkor nemcsak a rendszerváltás rendszerét töltötték újra, de ezzel párhuzamosan Magyarország lemaradt, és 2006-tól kezdődően már egy nagyon súlyos szociális, jogállami és közbiztonsági válság alakult ki. Hangsúlyozta: a kormány az Országgyűlés megalakulását követően azonnal cselekedni kezdett, demonstrálva ezzel kormányzóképességét.

A kutatási anyag egyébként négy fejezetből áll össze. Az első fejezet a szocializmus hagyatékának négy legnagyobb, évtizedek múltán is tehertételként ránk nehezedő válságjelenségét tárgyalja. A második fejezet a rendszerváltoztatás örökségével foglalkozik, és azzal, hogyan éltek tovább a szocializmus káros jelenségei a kilencvenes években. A harmadik fejezet az Orbán-kormány hivatalba lépését megelőző „elmúlt nyolc évet” veszi górcső alá, vagyis azt, hogy mik vezettek a Fidesz-KDNP 2010-es, kétharmados választási sikeréhez. A negyedik fejezetben a nemzeti ügyek mentén történő kormányzás jegyében született intézkedéseket tárgyalja az Alapjogokért Központ.

A kutatás honlapja ezen, míg a tanulmány maga ezen a linken érhető el.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.