Pesti Srácok

Az Állami Számvevőszék szerint meg kell újítani az online kereskedelem szabályozását és adóztatását

Az Állami Számvevőszék szerint meg kell újítani az online kereskedelem szabályozását és adóztatását

Meg kell újítani az e-kereskedelem adózással, fogyasztóvédelemmel és informatikai biztonsággal összefüggő jogszabályi környezetét az Európai Unióban és Magyarországon, ugyanis hosszú távon az internetes értékesítés tartós növekedésére lehet számítani, ami egyet jelent az elektronikus fizetési rendszerek, a logisztikai szolgáltatások és a szállítmányozási ágazat fejlesztésével – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében, amelyet pénteken jutatott el az MTI-nek.

Az ÁSZ a 2010 és 2018 közötti időszakra kiterjedő elemzésében megállapította, hogy az internetes kereskedelem forgalmának növekedése az áfa-bevételeket gyarapította ugyan, egyúttal azonban fokozta az adóelkerülés és az adóbázis csökkenésének kockázatát. Ezen felül a számvevőszék a vizsgált időszakban az áfa-bevételekkel, a fogyasztóvédelemmel, az adóelkerüléssel, a tisztességtelen piaci előny szerzésével, illetve a vámellenőrzésekkel és vámbeszedéssel összefüggésben is azonosított közpénzügyi kockázatokat. Arra is rámutattak, hogy 2018-ban az internetes kiskereskedelemből belföldön realizált bevételek 54 százaléka a vállalkozások 8 százalékát jelentő külföldi társaságoknál koncentrálódott. Eközben a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon 2010-2018 között mintegy 17 százalékkal, a kiskereskedelmi vállalkozások száma 20 százalékkal, a szállítást, raktározást fő tevékenységként megjelölő vállalkozások száma közel 19 százalékkal csökkent. Mindez a számvevőszék szerint azt jelzi, hogy a növekvő forgalmat mind a kereskedelem, mind a szállítmányozás-raktározás terén csökkenő számú vállalkozás állítja elő, és a forgalom nagyobb részét külföldi tulajdonú vállalkozások bonyolítják.

Mindezek miatt az ÁSZ úgy véli, hogy Magyarországnak foglalkoznia kell a digitális kereskedelem megadóztatásával, hiszen az adózási szabályok lehetőséget adnak a digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégeknek arra, hogy a legkedvezőbb adózási feltételeket kínáló országban adózzanak. Ennek következtében pedig szinte teljesen mentesülnek a társasági adó fizetése alól, míg a tényleges szolgáltatás helye szerinti állam jelentős adóbevételtől esik el. Ugyanakkor megjegyezték: a koronavírus-járvány alatt a kiskereskedelmi egységek egy része teljesen vagy részben átáll az e-kereskedelemre, így próbálja túlélni a mostani nehéz időszakot. Az internetes eladásokkal olyan kisebb, magyar tulajdonú kereskedelmi egységek is próbálkozhatnak, amelyek eddig hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, ha pedig ezek a vállalkozások fennmaradnak, akkor a magyarországi e-kereskedelmen belül emelkedhet a magyar tulajdonú vállalkozások által bonyolított forgalom részaránya.

Forrás: MTI; Vezető kép: kangadesign.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.