Pesti Srácok

Az EU elfogadta a munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatásról szóló rendeletet

Az EU elfogadta a munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatásról szóló rendeletet

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség szükséghelyzeti kockázatait mérséklő, ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközről (SURE), amelynek keretében a koronavírus-válság okán akár 100 milliárd euró összegű kölcsön folyósítható kedvező feltételek mellett a tagállamoknak - közölte az uniós tanács kedden.

A koronavírus-járvány okozta válság gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatási csomag célja, hogy segítségével a munkavállalók megtarthassák munkahelyüket. Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek február elseje óta, a válság miatt bevezetett nemzeti intézkedések következtében jelentkeztek. Ilyen például a csökkentett munkaidő rendszere és az ahhoz hasonló, egyebek között az önálló vállalkozóknak biztosított intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések.

Az uniós eszköz az eurócsoport által április 9-én elfogadott három, összesen 540 milliárd euró értékű biztonsági háló egyike, amelyet a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatására hoztak létre. Az uniós vezetők április 23-án hagyták jóvá a megállapodást és azt kérték, hogy a csomag június 1-jétől álljon rendelkezésre. Az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági miniszterei videókonferenciájuk folyamán áttekintették továbbá a vállalkozások likviditás-támogatását célzó, az Európai Beruházási Bank 2 milliárd eurós garanciaalapjának működésével kapcsolatos vitákat is. Az úgynevezett helyreállítási alappal kapcsolatban Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a hétfőn bejelentett francia-német 500 millió eurós javaslat a következő hosszútávú költségvetés részeként arányos az EU-t érintő gazdasági kihívással, és a bizottság figyelembe fogja venni, mielőtt jövő szerdán hivatalosan is bejelentik saját tervüket. Úgy fogalmazott, hogy a testület egy olyan eszközt fog bemutatni, amely erősíti az európai gazdaság helyreállítási és ellenálló képességét, valamint a befektetésekre és a strukturális reformokra is összpontosít.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta. Az alelnök elmondta, hogy a helyreállítási alap nagy része 2021-ben lesz elérhető, de vizsgálják annak lehetőségét is, hogy egyes forrásokat már az idén is le lehessen hívni. Mindenesetre - tette hozzá - nagyon fontos, hogy a következő EU-csúcson a tagállami vezetők minél előbb megállapodjanak az alapról. Hétfőn 500 milliárd euró összegű helyreállítási alapot javasolt a német és a francia kormány a több éves pénzügyi keret részeként, amiből vissza nem térítendő támogatásokat juttatnának a koronavírus-járvány által leginkább sújtott tagállamoknak és régióknak. Christine Lagarde, az Európai Központ Bank elnöke szerint a javaslat "ambiciózus, és jól fókuszált".

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)