Pesti Srácok

Dúró Dóra a szegregáció legalizálásáért szólalt fel

Dúró Dóra a szegregáció legalizálásáért szólalt fel

Törvényesítené az iskolai szegregációt a Mi Hazánk Mozgalom. A párt elnökhelyettese erről Gyöngyöspatán beszélt. Dúró Dóra szerint vannak olyan diákok, akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe és rombolják a tanulás színvonalát. A térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta: szükség van törvénymódosításra, olyanok kapnak ugyanis most milliókat, akik 16 éves korukra mindössze hat osztályt tudtak elvégezni és 2000 órát hiányoztak az iskolából, írja a HírTV.

Gyöngyöspatán járt a Mi Hazánk mozgalom elnökhelyettese. A Kúria nemrég közel 100 millió forint kártérítést ítélt meg olyan roma családoknak, akiket érintett a szegregált oktatás. A politikus a helyiekkel beszélgetett a településen tapasztalható körülményekről.

Dúró Dóra a közösségi oldalán megjelent videóban hangsúlyozta: pártja támogatja az elkülönített oktatást, szerintük ugyanis vannak olyan diákok, akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe és rombolják a tanulás színvonalát. Hozzátette: igazságtalan az a gyakorlat, hogy a tisztességes családoknak kell más helyre vinniük a gyerekeiket, ha biztonságban akarják őket tudni.

Nem csoda, hogy sérti az emberek igazságérzetét a gyöngyöspatai ítélet, hiszen olyanok kapnak kártérítést, akik nem is akarnak tanulni. Erről nemrég a térség kormánypárti országgyűlési képviselője beszélt. Horváth László szerint, a Kúria döntése egy rendkívül káros modellt állít sikeres pozícióba. A politikus hozzátette: szükség van törvénymódosításra, hogy ne ismétlődhessen meg a gyöngyöspataihoz hasonló ítélet.

Forrás: HírTV; Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.