Pesti Srácok

Félelmetes halálozási adatok érkeztek Olaszországból, Magyarországon csökkent a halálozási ráta

Félelmetes halálozási adatok érkeztek Olaszországból, Magyarországon csökkent a halálozási ráta

Az olasz statisztikai hivatal, az Istat nyilvánosságra hozta a 2020. február 20-tól 2020. március végéig regisztrált halálozási számokat tartományonként. Az adatok egészen félelmetesek, különösen, ha az elmúlt öt év átlagához viszonyítjuk őket: egész Olaszországot tekintve az elmúlt öt év átlagához képest közel 50 százalékkal többen hunytak el. Érdekes, de Magyarországon idén februárban csökkent a halálozások száma 2019-hez képest – írja a Mandiner.

A lap összefoglalójában kiemeli: Bergamo tartományban 568, Cremona tartományban 392, Lodi környéként pedig 372 százalékkal emelkedett a halálozások száma az elmúlt öt év átlagához képest. Ez Bergamo vidékén számszerűleg 1180 helyett 6238 halálesetet jelentett; nem véletlen, hogy ebben a fotóban készült az ikonikus kép a járványról, amikor katonai teherautók szállították át a koporsókat az éjszakai városon. A város polgármestere, Giorgio Gori arról beszélt a Corriere della Sera keddi lapszámában, hogy sajnálja, hogy egészen a kép elképesztő hatásáig országszerte alulbecsülték a városukban kialakult súlyos helyzetet. A városatya most az öt leginkább érintett tartomány számára különleges segítséget és támogatásokat kér az olasz kormánytól.

Ahogy az várható volt, a mortalitási adatok azokon a részeken lettek a legrosszabbak, ahol a koronavírus-járvány a legdühödtebben mutatta meg erejét. A fenti három városról a hírekből is gyakran hallhattunk márciusban, amikor a járvány a csúcsponton volt Észak-Olaszországban. Most, utólag a halálozási adatok is azt bizonyítják, hogy ezek a vidékek szenvedték meg a legjobban a kór terjedését. Ha a további hét legérintettebb térséget vesszük sorra, Brescia következik (+291%), Piacenza (+264%), Parma (+208%), Lecco (+175%), Pavia (+133%), Mantova (+122%), Pesaro és Urbino (+120%). Milánó város növekedése 93 százalékos, ám a metropolisz magas lélekszáma miatt ez mégis – Bergamo mögött – a második legtöbb halálesetet takarja a tartományok között (5990). A rengeteg hideg statisztikai adat és rossz hír között relatíve meglepő a római szám, ugyanis a fővárosban a halálozás az elmúlt öt év átlagához képest visszaesett, több, mint 9 százalékkal. Nápolyban a csökkenés csak 0,9 százalékos, de a metropolisz népsűrűségét figyelembe véve ez sem kis szó.

Mindeközben Magyarország a statisztikai hivatal adatai egyelőre 2020 februárjából állnak rendelkezésünkre: ez alapján 11 064 fő vesztette életét, 2019-hez képest ez 10%-kal, szökőnaphatással számolva 13%-kal alacsonyabb adat az előző évinél.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.