Pesti Srácok

Franciaország az Európán belüli határok június 15-i megnyitását szorgalmazza

Franciaország az Európán belüli határok június 15-i megnyitását szorgalmazza

Franciaország az Európán belüli határok június 15-i újranyitását szorgalmazza, karanténelőírások nélkül – jelentette be csütörtökön Édouard Philippe miniszterelnök párizsi sajtótájékoztatóján, amelyen a koronavírus-járvány miatti általános karantén több, mint két héttel ezelőtt megkezdett fokozatos feloldásának újabb intézkedéseit ismertette.

– mondta a kormányfő, aki jelezte, hogy az európai külső határokat illetően Párizs június 15-én a többi uniós tagállammal együtt közös döntést fog hozni.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a miniszterelnök a lazítások második fázisának bejelentésekor. Édouard Philippe elmondta, hogy június 2-tól megszűnik az a korlátozás, amely alapján a franciák a lakóhelyüknek csak a 100 kilométeres körzetében mozoghatnak, miután a járvány nem kapott új erőre az általános karantén május 11-i feloldása óta.

– emlékeztetett a kormányfő, aki továbbra is óvatosságra és felelősségre kérte a franciákat. Elmondta, hogy a június 2-án életbe lépő enyhítéseket három hét múlva kiértékeli a kormány, és akkor dönt az Európában egyik legszigorúbb járványügyi korlátozások esetleges további lazításairól. Addig viszont kulturális és sporteseményeket nem lehet rendezni; a mozik is június 22-én nyithatnak majd meg.

A március 31-én bezárt párizsi Orly repülőtérről a bejelentés szerint június 26-án indulhatnak újra a kereskedelmi járatok, ahol – a másik fővárosi repülőtér, a Roissy–Charles de Gaulle termináljaihoz hasonlóan – hőkamerákkal fogják ellenőrizni az utasokat, akiknek kötelező lesz a maszkviselés. A vendéglátóhelyek szigorú előírások mellett jövő kedden megnyithatnak az egész országban, de a leginkább veszélyeztetett fővárosi régióban egyelőre csak a teraszokon fogadhatnak vendégeket. Az éttermekben, kávéházakban és a bárokban az ott dolgozóknak kötelező lesz a maszkviselés, a vendégeknek pedig érkezéskor és távozáskor – illetve, ha felállnak az asztaltól – kell eltakarniuk az arcukat. Egy asztalnál maximum tíz fő foglalhat helyet, legalább egyméteres távolságot kell tartani az asztalok között, és a bárokban tilos lesz állva fogyasztani. A múzeumok és az emlékhelyek is megnyithatnak az egész országban, a kötelező maszkviselés szabályával. A nyilvános helyeken a gyülekezést továbbra is csak tíz főig engedélyezi a kormány, és mindenhol ajánlja a maszkviselést, illetve azt, hogy aki megteheti, továbbra is otthonról dolgozzon. Minden általános iskola megnyit június 2-án, de továbbra sem kötelező bejárni; ha a szülők úgy döntenek, a gyerekek távoktatásban is folytathatják a tanévet. A középiskolák is megnyithatnak országszerte, Párizs kivételével, de érettségit idén nem rendeznek; a gimnazisták az év végi jegyeik alapján kapják meg az érettségi bizonyítványukat.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja; a Covid-19 fertőzés miatt több, mint 28 600-an vesztették életüket, de a halottak száma az elmúlt egy héten a napi száz alá csökkent. A járvány terjedése jelentősen lelassult az elmúlt hetekben, és a korlátozások feloldásának május 11-i kezdete után sem kapott új erőre. A kórházakban ugyanakkor még mindig több, mint 15 ezer fertőzöttet ápolnak, lélegeztetőgépen 1429-en voltak csütörtök este, ami 72-vel kevesebb, mint 24 órával ezelőtt, és ötöde az április 9-i tetőzéskor kórházban ápolt 7200 súlyos betegnek. Az intenzív osztályokon ápoltaknak jelenleg harmada Covid-19-beteg.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.