Kásler: A járvány első szakaszát rendkívül sikeresen zártuk
A koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta le, így a következő lépésekben – a készenléti állapot fenntartása mellett – fokozatosan, megfontoltan visszaállhat az egészségügy a járvány előtti munkamenetre. Erről az emberi erőforrások minisztere beszélt szerdán, Budapesten.
Kásler Miklós az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben tett látogatása után újságírók előtt azt mondta, hogy a járvány során sok tapasztalatot szereztek, azonban át kell gondolni viszonyukat a különböző betegségekhez, át kell gondolni a magyar egészségügyi struktúráját, az országos intézetek, egyetemek és a megyei kórházak szerepét. A miniszter hozzátette: a kormány új egészségkultúrát hirdetett, ahol az öt nemzeti program új szemléletet ad, amit a struktúrának is követnie kell. Felidézte: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 24-én hívta fel az országok figyelmét egy esetleges világjárványra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és háttérintézményei pedig azonnal megkezdték a járványhelyzetben alkalmazandó eljárásrendek kidolgozását. Hozzátette: a többi európai országot megelőzve január 31-én megalakult a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs, és a védekezés időben meghozott intézkedései hatékonynak bizonyultak.
Magyarország a többi európai országhoz képest ezen lépések megtételében 2-3 héttel előbbre tartott
– emelte ki. A miniszter beszélt arról is, hogy a sikeres járványügyi védekezésnek köszönhetően fokozatosan visszarendeződik az egészségügy ellátás; a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek ellátását centralizálják, először nyolc kiemelt budapesti, majd végül a Dél-pesti Centrumkórház (Szent László kórház) és az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetbe. Elmondta: az országban jelenleg 41 kórházban ápolnak koronavírus-fertőzött betegeket, és 15 olyan intézmény van, ahol csak néhány embert. A centralizáció egyik oka – mondta –, hogy megakadályozzák a lehetséges gócpontok kialakulását, valamint, hogy azokban az intézményekben kezeljék ezeket a betegeket, ahol a legnagyobb a gyógyítási tapasztalat ezen a téren, és rendelkezésre áll a megfelelő megelőző terápia, így növelve a gyógyulás esélyét. Kásler Miklós szerint a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta, ami egyebek között köszönhető az orvosoknak és a szakdolgozóknak. Egyben nagyrabecsülését fejezte ki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek, ahol a legtöbb koronavírus-fertőzöttet kezelték.
Kovács Gábor, a Korányi intézet főigazgatója arról beszélt, hogy az intézményt első között jelölték ki a koronavírusos-betegek kezelésére. Az intézet évtizedek óta a különböző tüdőbetegségek kezelésének központja. Közölte: a Budapest és Budakeszi határában lévő intézmény két pavilonját alakították át a koronavírus-betegek biztonságos fogadására és gyógyítására, ehhez a kezdetektől rendelkezésre álltak a védőfelszerelések, és egyetlen egészségügyi dolgozó sem fertőződött meg az elmúlt két hónap során. Jelenleg 52 koronavírus-fertőzöttet kezelnek a Korányi intézetben.
Kásler Miklós a Demokratának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy csúsztatás azt mondani, hogy ki kellett üríteni a kórházi ágyakat. Elmondta, hogy ilyen utasítás soha nem hangzott el, a kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk.
Az viszont, hogy kit küld haza és kit nem az orvos, kizárólag a saját szakmai és emberi felelőssége, akár van járvány, akár nincs. Nem a minisztérium döntött a betegek kezeléséről, hanem a szakmai kollégium, amelynek 62 tagozata van, mert ennyi orvosi szakmát tartunk nyilván. E grémiumok dolgozták ki azokat az ajánlásokat, amelyek alapján el tudta dönteni az orvostársadalom, melyik betegség kezelését lehet átmenetileg elhalasztani, és melyikét nem
– szögezte le az EMMI tárcavezetője, aki szerint az orvostársadalom döntő többsége hősiesen helytáll. A miniszter ezért köszönetet is mondott, azonban hozzátette, hogy az orvosok között vannak olyanok, akik nem szimpatizálnak a kormánnyal, és ha módjuk van rá, annak hangot is adnak, akár anonim módon, az ellenzéki pártokon és a sajtón keresztül. A kórházigazgatók menesztéséről elmondta, hogy olyan komoly hibákat követtek el, hogy muszáj volt meneszteni őket, nem volt lehetősége a mérlegelésre. Kijelentette, hogy még messze a járvány vége, nincs védőoltás, ezért a legrosszabbra kell felkészülni; ezzel magyarázta azt is, hogy egyes kórházakban ágyakat kellett felszabadítani. Úgy fogalmazott, hogy a kormány nem felemelt kézzel várta a járványt. Az ellenzékről és az őt támadó ellenzéki politikusokról elmondta, hogy olyan személyek gyilkosozzák le, akiket vagy akik családtagjait gyógyította az onkológián.
Ez szellemi alvilág, nem foglalkozom vele. Egész életemben fegyelmezett és tudatos ember voltam, a szeretteim és a nemzetem iránti felelősség mellett a hivatásom kötelez. Nem hagyom, hogy provokáljanak, hogy kizökkentsenek a lelki nyugalmamból. Ezért őszinte meggyőződéssel mondhatom, hogy alvilági mesterkedésekkel nem lehet éket verni a kormány tagjai közé
– fogalmazott.
Forrás: MTI, Demokrata
