Pesti Srácok

Magyarország folytatja a keleti nyitás politikáját

Magyarország folytatja a keleti nyitás politikáját

Magyarország folytatja a keleti nyitás politikáját; az elmúlt időben bebizonyosodott, hogy ennek igenis van értelme, ebből a magyar emberek és a magyar gazdaság is sokat profitálhat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki, online sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető közölte: Csingiz Ajdarbekov kirgiz külügyminiszterrel egyeztetett, miután április 23-án jött volna Kirgizisztán elnöke Budapestre, de ezt a látogatást el kellett halasztani, és augusztus végén, szeptember elején kerülhet rá sor. Kiemelte: mindennek azért van komoly jelentősége, mert Közép-Ázsia az egyik legdinamikusabban fejlődő térség jelenleg a világon.

– mondta. Szijjártó Péter úgy vélte, ugyan a politikai körülmények jelenleg nem a legideálisabbak, de a világjárvány világosan megmutatta, hogy az ilyen típusú együttműködésekre nagy szükség van, tehát nemcsak magyar, hanem igazi európai érdek is az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti gyakorlatias, gazdasági alapú együttműködés. Közölte: Kirgizisztánnal aláírnak egy stratégiai partnerségi megállapodást, Magyarország lesz az első uniós tagállam, amely ilyen megállapodást köt az ázsiai országgal. Véglegesítették a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat is, ami azért fontos, mert a magyar vállalatoknak a kirgiz piacon a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az informatika területén komoly lehetőségek kínálkoznak – mutatott rá. Kitért rá: annak érdekében, hogy helyzetbe hozzák a magyar cégeket, egy 50 millió dolláros magyar-kirgiz befektetési alapot hoznak létre, amely segíteni fogja a magyar vállalatok térnyerését a közép-ázsiai piacokon. Megjegyezte: megállapodtak, hogy szorosabbra fűzik az együttműködésüket az ENSZ-ben is. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Kirgizisztánnak 150 ösztöndíjas helye van Magyarországon, ami fontos kapcsot jelent a két ország között. Azt is elmondta, hogy az EU–Közép-Ázsia gazdasági fórumra hamarosan sor kerül, és megkezdődtek a tárgyalások az EU és Kirgizisztán között egy új partnerségi és együttműködési megállapodás aláírásáról.

PestiSracok facebook image

– közölte. Szijjártó Péter elmondta: az olyan feltörekvő országoknak, mint Kirgizisztán, egy világjárvány komolyabb gazdasági kihívásokat jelent, mint az olyan országoknak, mint például Magyarország, amely stabil alapról kezdhet neki a gazdaság újraindításának. Ezért támogatják, hogy az OECD három évig függessze fel Kirgizisztán hitelfizetési kötelezettségét – tette hozzá.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.