Pesti Srácok

Nyílt levélben kéri a Századvég az EB-t a hatékony Facebook-szabályozás megalkotására

Nyílt levélben kéri a Századvég az EB-t a hatékony Facebook-szabályozás megalkotására

Nyílt levelet írt a Századvég Alapítvány Margrethe Vestager, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke, a Digitális korra felkészült Európa szakterületért felelős biztosa és Didier Reynders, az EB jogérvényesülésért felelős biztosa részére a hatékony Facebook-szabályozás megteremtése érdekében.

A dokumentumban – amit szerdán közöltek az MTI-vel – az áll: levelüket a Facebook, valamint a hozzá hasonló működési elvű bigtech médiavállalatok jelentette közösségi és egyéni kihívások elleni küzdelem jegyében fogalmazták meg.

– hangsúlyozták. Ezért azt kérik, hogy az EB és az illetékes EU-s szakpolitikusok tegyenek új, szigorúbb javaslatokat – a nemzetállamokkal együttműködésben – a közösségi médiaóriások jelentette kihívások mielőbbi hathatós kezelése és az európai polgárok védelme érdekében.

PestiSracok facebook image

Álláspontjuk szerint a Facebook és a hozzá hasonló cégek méretük, befolyásuk és technikai lehetőségeik miatt kvázi monopóliumokat hoznak létre, és olyan információs "felségterületeket", amelyeket ma már szinte lehetetlen megregulázni a nemzeti, állami jogszabályok révén. Úgy vélik, hogy az EU-ban 2018. május 25-én hatályba lépett általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR) láthatóan nem tud mit kezdeni a Facebookkal és társaival. Emlékeztettek: az EU kizárólagos jogalkotási hatáskört képvisel a közös piacra vonatkozó versenyszabályok, bizonyos feltételek mellett a kereskedelem és a nemzetközi megállapodások szabályozásában, ugyanakkor a fogyasztóvédelem, a polgárok biztonságának és alapvető jogainak érvényesülése érdekében a tagállamokkal együttműködésben alkot közösségi szabályokat.

– áll a Századvég Alapítvány nyílt levelében.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)